Új otthonra lettek a kézművesek Váradon. A magyar kultúra napján avatták fel a Nagyváradi Kézművesházat. A korábbi Nagyvárad-szőllősi RMDSZ-székházban létrehozott, a Liszt Ferenc utca 36/A szám alatti intézményben elsősorban a gyermekek oktatása a cél, de itt hetente találkozhatnak a Pázmán Ida mozgalmához tartozó kézművesek is. 

A Nagyvárad-szőllősi RMDSZ-székházat még a kilencvenes években vásárolta meg a közösség és benne működött a kerületi RMDSZ-szervezet, de az elmúlt évtizedben immár ez a második olyan alkalom, amikor a váradi magyar közösség részére immár másodjára átadják az épületet. Mint ismeretes, korábban óvoda alakult benne, majd miután a kisdedóvó kinőtte a házat, elköltözött és immár egy teljesen új, a református egyházzal közösen felépített ingatlanban működik.

Most a Pázmán Ida által vezetett mozgalom tevékenységének folytatására adja át az RMDSZ ezt a házat, emelte ki a parlamenti képviselő elmondva azt is, az utóbbi időben jelentős átalakításon, felújításon esett át az épület.

Az RMDSZ-nek az is a feladata, hogy „a szolgálatban is példát mutasson”, fogalmazott Szabó Ödön, amikor arról beszélt, hogy milyen meggondolásból karolták fel a kézművesház létrehozásának gondolatát. Erre azért is volt nagy szükség, mert a nagyváradi várból ki kellett költöznie a kézműves műhelynek, mert az önkormányzat olyan feltételeket szabott a bérlőknek, amik nagyon nehezen voltak vállalhatók.

„Nem korrekt” a városvezetőség részéről az, hogy azok után, hogy az európai uniós pályázatot a hagyományőrzésre, kézművességre épít és ennek alapján tudja felújítani a várat, utána pedig utcára teszi azokat, akiknek köszönhetően, akik érdekében megvalósulhatott a beruházás, mondta el Szabó Ödön. Hangsúlyozta: ilyenkor kell megmutatkozzon a közösség ereje, hogy amivel tudják, segítsék az ilyen hagyományőrző kezdeményezéseket. 

Pázmán Ida, a Nagyváradi Kézművesház Egyesület vezetője megköszönte a támogatást, majd elmondta, már az első alkalommal, amikor belépett az udvarra, tudta, hogy ez jobb helyszín lesz az alkotó közösség számára, hiszen a korábbi helyszínen, a várban nem volt lehetőség például nemezelésre vagy a vízzel való munkálkodásra, itt, az udvaron azonban ezeknek a feltételei is adottak. Kiemelte, egy erős kézműves közösség tartozik a Nagyváradi Kézművesházhoz, akikkel rendszeresen összejárnak és munkálkodnak, de elsőrendű tevékenységüknek feladatuknak tekintik a gyermekek oktatását az Iskola Másként vagy a Zöld Hét alkalmával, de főleg a vakációkban.

Ugyanakkor Pázmán Ida örömmel újságolta el, hogy az elmúlt szombaton egyesületüket tagjai közé fogadta az Erdélyi Kézműves Egyesületek Szövetsége, így egy olyan alkotói szakmai hálózat tagjaivá váltak, amely számos tekintetben új perspektívát nyit a váradi kézművesház előtt. 

A megnyitó jelen volt Kolozsvári István, a magyarországi Népművészeti Egyesületek Szövetsége elnöke is, aki különleges pillanatnak nevezte a váradi alkotóház megnyitását és támogatásáról biztosította a közösséget. 

Az eseményen Botházi Nándor, a nagyváradi RMDSZ ügyvezető elnöke azt emelte ki, hogy a Kézművesházba járó alkotók nemcsak egy közönséget, hanem egy közösséget alkotnak, ez pedig nagyon fontos az alkotás és a közös gondolkodás szempontjából. Bálint Beáta Lívia, az RMDSZ szőllősi körzetének az elnöke szintén üdvözölte a kezdeményezést, amely szerinte nagymértékben hozzájárul a szőllősi magyar közösség hasznos programjainak gyarapításához.

A megnyitó végén – a magyar kultúra napja lévén – Meleg Vilmos színművész elszavalta Kölcsey Ferenc Himnusz című művét, majd koccintással és szeretetvendégséggel ért véget az ünnepség.