Engem valahogy elfogadtak már a többségiek is

Sorbán Levente polgármester, Alsólugas – Örvénd

Mi az, amit az utóbbi évek eredményei közül a legfontosabbnak tart községi szinten?

Több mint négyszáz projektet sikerült befejeznem azóta, amióta polgármester vagyok, nyilván ezek között vannak kisebbek is, nagyobbak is. Ami az utóbbi időben a jelentősebbek közé tartozik, hogy új munkahelyeket tudtunk létrehozni a község területén. Szerintem ma ennek van a legnagyobb megtartó ereje. Amióta polgármester vagyok, a községben megtizenötszöröződött (!) a munkahelyek száma.

Aki dolgozni szeretne, az kap munkát. Nyilván a legtöbb munkahely a községközpontban, Alsólugason jött létre, már csak a város, Élesd közelsége miatt is. De Örvénden is akadnak munkalehetőségek, amiket nem is használnak ki maradéktalanul. A teljes községben ezer fölötti ma a munkahelyek száma, ez bizony Élesd adataival vetekszik. Ezt tartom az egyik legnagyobb sikeremnek.

Egy másik fontos eredmény, hogy még a mezőgazdasági utak egy része is le van már aszfaltozva, a többi pedig olyan kőburkolatot kapott, amelyen biztonságosan lehet közlekedni. Ez azért is fontos, mert ha egy uniós projekthez nem kapcsolódik megfelelő minőségű út, akkor az a finanszírozó részéről mínusz pontszámokat jelent.

A környékbeli földek művelésével kapcsolatban is pozitív tendencia indult el, példának Soós Csaba agrárvállalkozót említeném. Próbál kialakulni Örvénden egy komoly gazdaréteg. Ezek a gazdák már több tíz hektáron gazdálkodnak, nem kis parcellákon. Főként gabonát termesztenek, de van közöttük egy hölgy, Iacob Eleonora, aki nagy almáskerttel rendelkezik, aki megtartotta az örvéndi alma brendjét, ma mintegy ötven hektáros gyümölcsösön dolgozik. (Lásd cikkünket a 8. oldalon!)

Végéhez közelgő csatornázás

Úgy tudni, hogy a községben már befejezéséhez közeledik a csatornázás. Hogy áll a beruházás?

Ez egy régóta húzódó projekt. Még amikor Borbély László volt a fejlesztési miniszter, akkor kötöttük meg a szerződést a finanszírozásra. Sajnos nincs elegendő forrásunk az önrészre, nagyon nehezen fizeti ki a számláinkat a minisztérium. Most is le van téve három számlánk, de nem fizették ki, ami nyilván lassítja a beruházást. Azért most már valóban a vége felé járunk a munkálatoknak. Örvénden elkészült a szennyvíztelep, a szennyvíztisztító állomás felszerelése is megérkezett, már csak össze kell szerelni, s a munkálatoknak mintegy 5 százaléka maradt hátra, a Felszeg egy részén hiányzik még a kivitelezés, ennek az előfinanszírozását kell megoldani bankhitelből. Abban biztos vagyok, hogy az idén működésbe lehet majd helyezni az örvéndi szennyvízhálózatot. Az alsólugasi ettől teljesen függetlenül működik majd, ennek üzembe helyezése még május hónap folyamán meg fog történni. Ott már rá is vannak csatlakoztatva a háztartások.

Otthon tartani az építőket

Egyedi, hogy a község két saját építkezési céget is létrehozott. Mi volt a szándékuk ezzel?

Ennek van egy megtartó ereje is, hiszen az építkezési munkálatokban jártas örvéndi és lugasi emberek a községből eddig többnyire Váradra jártak be dolgozni, aztán előbb-utóbb sokan be is költöztek, lakást vásároltak a megyeszékhelyen, aztán ott ragadtak végleg. Örvéndnek igen komoly építészeti múltja van, Élesd városát is jelentős részben örvéndi és lugasi szakemberek építették, de Váradon is sok épület kötődik a nevükhöz, például Nagy János és csapata tevékenysége említésre méltó. Ezt a hagyományt szeretnénk folytatni, s nyilván az önkormányzatnak is fontos, hogy az elvégzett munkák után járó profit ne egy magáncéget gazdagítson, hanem magát a települést. Fontos, hogy itt tartsuk a pénzünket is, a munkavállalóinkat is. Persze, nem könnyű egy ilyen céget összerakni, mindig vannak problémák, de elmondhatom, ma már ez a két cég jól működik, profitot termel.

Épp az egyik olyan kívül-belül felújított épületben beszélgetünk, melyben nemrég még dolgoztak az építők, itt a művelődési házban, de más középület is megújult, s épültek egészen újak is.

Az óvoda épületénél gyakorlatilag végeztünk a munkálatokkal, az ún. Aracip engedélyeztetési folyamat következik, ami fontos abból a szempontból, hogy szeptemberben, a vakáció végén ott tudjuk már fogadni a gyerekeket. Csakhogy az Araciphez az iskola kell folyamodjon, ám az igazgatónő az ellenjelöltem a PNL részéről, neki persze nem érdeke, hogy az oktatás elkezdődjék. Egy másik épület munkálatai is hamarosan elindulnak, ez egy nappali központ lesz. A távlati tervünk az, hogy Örvénden valamennyi oktatási intézmény ugyanabban az épületben működjön.

Vörös tölgyek az egykori legelőn

Még a média is felfigyelt egy nagyobb szabású faültetési kezdeményezésére? Mi ennek a lényege?

Községünkben ezer hektár fölött van a legelők területe, ebből úgy 450 hektár Örvéndhez tartozó. Egészen pontosan egykori legelőkről és gyümölcsösökről van szó. Az utóbbi harminc évben a legeltetés hiánya miatt ezek a területek befásodtak, többnyire gyenge minőségű fákkal. Valószínűleg az Európai Unióban 7-8 év múlva már nem engedik, hogy fával fűtsünk, a környezet védelme érdekében, ezért a tüzifa minőségű fák értéke drasztikusan csökkenni fog. Erdészeti témákban jártas szakemberek javasolták, hogy most érdemes tüzifát eladni, mert ma még ezeknek van értéke. A felszabadított területet olyan, gyorsan növő fajtákból kezdtük el beültetni, mint a vörös tölgy vagy a szelídgesztenye. Ezek a későbbiekben az örvéndi közbirtokosságnak, valamint a lugasi önkormányzatnak jövedelmet fognak biztosítani. Minden örvéndit arra biztatok, akinek magánerdeje van, hogy ne a jó minőségű épületfát vágja ki, s használja tüzelésre, hiszen mondhatni ezáltal pénzt éget el. Egyébként az örvéndiek korábban mindig is arról voltak nevezetesek, hogy a gyümölcstermesztésből és a fából éltek.

Javulóban a közbiztonság

Néhány esztendeje sokan panaszkodtak arra, hogy nem éri meg gyümölcsöt termeszteni, ugyanis a termés nagy részét ellopják még a fákról. Mi a helyzet ma a közbiztonság, a vagyonvédelem területén?

Van egy létező térfigyelő kamera-rendszerünk, amit hamarosan további száz kamerával fogunk bővíteni. Ami e mellett nagyon jól működik, az a néhány éve alapított helyi rendőrség, melynek ugyan sok pénzbe kerül a fenntartása, de megéri, hiszen visszafogta a lopások számát. A falopás gyakorlata szinte teljesen eltűnt, a gyümölcslopás is ritkább, mint korábban. Régebben gyakran jártak át fát és gyümölcsöt lopni Mezőtelkiből, Céckéről, Görgetegből. Jelentősen kevesebb az illegális szemételhelyezés is, korábban egész kamionnyi mennyiséget szedtünk össze különböző közterületekről.

Mi tartozik még a jelentősebb futó projektek közé?

A vízvezeték-rendszer felújítását említeném. Az történt ugyanis, hogy amikor bő tíz esztendeje elkészült a vezetékes vízhálózat kiépítése, a szakemberek mechanikai kötéseket alkalmaztak, amikor a fogyasztókat rákötötték a fővezetékre. Csakhogy az örvéndi talaj savas jellegű, s ugyanez a helyzet Alsólugason is, ezért a rögzítő csavarokat megette az idő, emiatt a vízműnél sok a vízveszteség, a teljes rendszert cserélni kell. Amúgy vizünk van elegendő, Tatarosnak is adnánk, s szóba került, hogy Pusztaújlakot is mi lássuk el vízzel, bár úgy tűnik, hogy az ottani polgármester elzárkózik ettől. Sajnos Újlakon nincs vezetékes víz, bár nagyobb falu, mint Örvénd. Nyilván a víz átadása a mi településünk számára bevételi forrást jelentene.

Meleg ebéd az idős embereknek

Milyen nem infrastruktúra jellegű változást említene?

Egy egészen más jellegű kezdeményezésünk volt a kifejezetten az időseket célzó szociális konyha működtetése. Tíz lejért kapnak ebédet a községben élő idős emberek, becsomagolva és házhoz szállítva, a költségek nagyobb részét az önkormányzat fizeti. Mindenki más 23 lejért vásárolhat egy-egy adaggal. Ez a szolgáltatás is mind a három települést érinti, igaz, a legtöbb igénylő itt Örvénden van, ahogy a konyha is itt működik. Egyébként az a felismerés vezetett az idősek konyhája létrehozásához, hogy feltűnt, egyre kevesebb idős ember főz rendszeresen magának. Amikor csomagokat vittünk ki nekik, akkor láttam, hogy inkább felvágottakat esznek s konzerveket, főtt ételt nem, ebből jött az idősek konyhája ötlete. Megérdemlik, hogy segítsünk nekik, egy életen át dolgoztak a faluért.

Miként jellemezné a községen belüli közéleti viszonyokat, kapcsolatokat, a különböző etnikumok egymás mellett élését?

Nagyon jó a kapcsolatunk a helybeli szlovákokkal, van is egy képviselőjük a helyi tanácsban, sőt, a helyi RMDSZ elnökünk is szlovák származású. Van egy lugosi román tanácsosunk is, most pedig indítunk egy roma nemzetiségű tanácsosjelöltet. Figyelünk arra, hogy községünkben ne legyenek etnikai konfliktusok. Sajnos, azért ez a jelenség jellemző. Úgy tapasztalom, hogy a magyarok toleránsabbak. Engem valahogy elfogadtak már a többségiek is, néha bántóbb, hogy a magyarságon belül létezik egy mesterségesen szított szembenállás, széthúzás. Reméljük, ezeket sikerül jól kezelni, s júniusban jó eredményeket elérni a választáson.