Jobb utakon négy keréken, két keréken

Beszélgetés Borsi Lóránttal, az Érsemjéni Polgármesteri Hivatal tanácsadójával, polgármester-jelölttel.

Szomorúan sajátos a helyzete a községnek, hiszen mandátum közben veszítette el a polgármesterét. Viszont a munka megy tovább, az elkezdett terveket folytatni kell. Arra kérem, beszéljünk egyrészt arról, hogy mi az, ami ebben a mandátumban eddig megvalósult, illetve folyamatban van, továbbá milyen tervei lehetnek Érsemjén községnek a jövőre nézve.

Lassan két éve, hogy tragikus körülmények között Balázsi József polgármester úr elhunyt. Korábban pap voltam Semjénben, és azóta se szűnt meg a kapcsolat a településsel, folyamatosan tartottam a kapcsolatot nemcsak a polgármesterrel, hanem az érsemjéni lakosokkal. Itt voltam, vagyok nagyobb rendezvényeken többször, tanácsadóként a polgármester úrt segítettem, támogattam minden projektben. Voltak elindított pályázatok, ezeket kellett továbbvinni, hogy az álmokból, ötletekből valós fejlesztések legyenek. Ilyen az egyik legnagyobb projektje Érsemjének, amely szerintem az elmúlt harminc év legnagyobb értékűje, ha a költségvetését nézzük, s ez az Anghel Saligny aszfaltozási projekt kivitelezése. Már elkezdődtek a munkálatok is, ez év végéig be fognak fejeződni, ezzel a község 99 százalékának az utcái aszfaltburkolatot kapnak. Nem csupán a községközpont. Érselénd 99 százalékban, Érkenéz 100 százalékban, Feketefalu 99 százalékban, egy nagyon kis szakasz fog kimaradni. Érsemjénben is csak egy-két rövid szakasz marad ki, de az már nem is lakott terület. S úgy gondolom, hogy a jövőben összeköthetünk utcákat, ami szintén a modernizálását és a fejlesztését szolgálja a településnek. Szintén a községhez tartozó Barantón az elmúlt években aszfaltot sikerült kivinni egészen a településig, tehát összekötöttük a községközponttal. Ott először a csatornázást kell megoldjuk, amire szintén van nyertes projektünk. Ez év végén befejeződik, és amikor már a föld alatt lesznek a csövek, akkor jöhet rá már az aszfalt.

Úgy tudom, egy bicikliút kialakítását is tervezik.

Igen, erre egy finanszírozási szerződésünk van, a határátkelő felé vezető főúttól egészen a község központjától túl vezet majd, ahogy haladunk Selén felé, ott van egy játszótér, odáig vezetne ez a szakasz. A munka a tervezés szintjén van. Alá van írva a finanszírozási szerződés, maga a pályázat tartalmazza a hatástanulmányt, a kivitelezési tervet, mindent. Ma abban a szakaszában vagyunk a pályázatnak, hogy a tervezés folyik, a mérnökök dolgoznak.

A bicikliútnak ki lehet igazán a haszonélvezője? Aki kimegy dolgozni a földekre, vagy aki szabadidős tevékenységként kerékpározik?

Úgy gondolom, is-is. Semjénben még azért elég sokan használják a biciklit, és ez jó dolog. Egészségesebb is, mint autóba ülni, és azzal elmenni A pontból B-be, főleg, ha itt a falun belül mozgunk. A gyerekek közül is sokan kerékpárral járnak iskolába. A távlati cél az, hogy első lépésben tudjuk megteremteni a falun belül ezt a lehetőséget, hogy ne az úton, ahol az autók is közlekednek, ott járjanak a kerékpárral, hanem legyen egy külön út kiépítve erre a célra, és a falvakat is kössük össze kerékpárúttal, hogy ez is járhatóbb terület legyen a kerékpározók számára. Nekem amúgy sok ötlet van még a fejemben, ami a turizmust előmozdítaná, hiszen vannak Natura 2000-es területeink, ahova érdemes kilátogani. Itt az erdő, a semjéni erdő, ahova szintén érdemes lenne kerékpárutakat kialakítani, ami egy családi kiruccanásnak is lehetősélget adhatna.

Apropó turisztika, van egy halastava is a községnek, és ezzel kapcsolatban is úgy tudom, hogy van fejlemény, az, hogy visszaszerezte a község az adminisztrálását.

Ezt magam jártam ki. Végre sikerült visszaszerezni az érsemjéni önkormányzatnak a tó adminisztrálását. Van egy tízéves szerződésünk a vízüggyel, az ABA Crisul társasággal. Létre is hoztunk egy céget, egy az önkormányzatnak a 100 százalékos tulajdonában lévő céget, amelynek az lesz a feladata, hogy a tavat adminisztrálja. Itt még egy kis befektetés lesz szükséges, az idei költségvetésbe ezt be is foglaltuk, hiszen térfigyelő kamerákat kell kihelyezni, hogy a lopásokat visszafogjuk.

Az orvhalászatot?

Az orvhalászatot, így van. Illetve oda is őröket kell majd biztosítsunk, a tó körül. Távlati terv, hogy olyan infrastruktúrát helyezünk ki oda, amely vonzóbbá tudja tenni. Akár stégek, akár kis faházikók, grillezők kihelyezése, ami vonzaná majd a horgászokat. A helybelieknek előnye lenne, hogy olcsóbban fognak hozzájutni ehhez a szolgáltatáshoz, mint akiknek nem helyi személyi igazolványa van.

Milyen egyéb projekt van még napirenden?

Ha útról beszéltünk, van egy másik utas projektünk, ami mezőgazdasági utat jelent. Majdnem a határtól van egy letérő, ami erdei útnak számít, ezt modernizáljuk. Ez rendes mezőgazdasági út lesz, amely végigmegy az erdőn, és a tó hátánál fog feljönni a községi útra, az aszfaltos útra, aztán vesz egy kanyart, és megy tovább egész Érkeserű határáig. Összekötjük. Ez nem aszfaltos út, de modern köves út lesz, szinte a határtól egészen Érkeserűig. Az ő projektjük csatlakozik ehhez, az összedolgozás volt a cél ebből a szempontból a községek között is, hogy valamit valamivel kössünk össze.

A teljes schengeni csatlakozással megnyílhat a határ Magyarország irányába. Milyen változásokkal járhat ez Semjén esetében?

Én nagy reményt fűzök a schengeni csatlakozáshoz, mert valóban van határátkelő, de a vállalkozások, az ipar szempontjából ez mégiscsak zsáktelepülésnek számít, a tranzit szempontjából, mert csak kisautókkal lehet átkelni, nincs teherforgalom. Ha teherforgalom lenne, akkor más helyzet lenne, de mivel ez nincs, ezért itt ez a térség messze kerül az autópályától. Ha viszont lenne átkelő, akkor nagyon közel lenne az autópályához. Ez az óriási különbség, de azzal, ha valóban a schengeni övezet részévé válnánk, a határ eltörlődik, nincs vám, nemzetközi úttá alakul át minden szempontból. Erre is fel vagyunk már készülve, hiszen a községnek a határ mentén, a főút mellett van egy 20 hektáros területe, amit beltelkesítettünk. Ezt már előre gondolva, hogyha ez megtörténik, akkor próbáljunk idevonzani befektetőket, vállalkozásokat, akár Magyarországról is. Debrecenből második fővárost csinálna az anyaország kormánya. Ha nem is a BMW gyárat, de legalább azt a céget, amely a slusszkulcsot csinálja, hátha itt tudnánk gyáratni.

Van-e még olyan projekt, amibe visszatekintünk, vagy tekintsünk előre más témákra?

Egy olyan projekt van, amibe jobban beleástam magam, amióta jobban részese vagyok a helyi önkormányzati csapatnak, az a kisiskola épületének, illetve az érseléndi kultúrháznak az épülete. A kisiskola újjáépítése abban a szakaszban volt, amikor visszajöttem, hogy éppen le volt bontva szinte teljesen. Itt egy-két dolgot újra kellett gondolni és kilobbizni még egy bizonyos költséget mellé, vagy 700 ezer lejt, hogy lehessen újraépíteni a kisiskolát. Örülök, hogy amit az előző polgármester megálmodott, abból ma, a mi munkánknak is köszönhetően valóság lett, és itt nemcsak a helyi önkormányzatra gondolok, hanem a Fejlesztési Minisztériumra, Cseke Attila RMDSZ-es miniszter munkájára. Hiszen ezt így csapatban tudtuk összerakni, hogy meg is valósuljon. Ez az egyik dolog, ennek átadása meg is fog történni májusban. Az érseléndi kultúrház újraépítése a másik történet, ami szintén abban a periódusban indult el, és annak a kivitelezése még folyik. Bízunk abban, hogy a kivitelező ígérete szerint egy hónapon belül elkészül. Utána jön a papírozási része. Romániának ez a bürokratikus rákfenéje, a sok papírozás. Mert hiába van kulcsrakész állapotban az ingatlan, szükségesek különböző engedélyek és minisztériumi jóváhagyások ahhoz, hogy utána megtörténjen maga az átadás, a birtokbavétele az épületnek. És ez bizony nagyon lassan megy.

Vannak olyan projektjeink is, amik már a mostani csapat kezdeményezései, az én ötletemre indítottuk el és készítettünk hatástanulmányokat és kivitelezési tervet. Az egyik ilyen az érkenézi temetőkápolnának a megvalósítása. 2024-ben azért már ne otthonról temessünk. Egyébként voltak egyházi támogatások temetőkápolnára, de valahogy mégsem született meg ennek a kivitelezése. Egyébként a többi temetőkápolna, akár Érsemjénről beszélünk, akár Érseléndről, az egyházakon keresztül valósult meg, az egyházakkal együtt lettek felépítve, egyházi területen. Kenézben ez így nem működött, akkor azt mondtuk, hogy egy önkormányzati területre a temető bejáratánál fel fogjuk építeni a temetőkápolnát. A hatástanulmány el van fogadva, önköltségből fog megépülni. Bízom abban, hogy jövő hónapban, amikor ki lehet adni az építkezési engedélyt, el is indul a munkálat.

Mi van még a tarsolyban?

Egy másik projektünk egy új orvosi rendelőnek a felépítése. Nyilván az ember konzultál, végigjártam tavaly a teljes községet, mindenkihez bekopogtam, és láttam azt, hogy az egészségügyi ellátásunkon van mit javítani még. Mindenkinek az egészsége a legfontosabb. Az orvosi rendelő egy háromszintes, jól felszerelt ingatlan lesz. Ugye van orvosi rendelője Semjének, de az az épület egy felújított régi kúriának az épülete, rég ráférne a felújítás. Úgyhogy arra gondoltam, hogy mikor felépülne ez az új modern orvosi rendelő, akkor átköltöztetünk mindent, gyógyszertárt, fogorvosi rendelőt, családorvost, s lenne két szolgálati lakás is a második szinten. Lenne még pluszban több kabinet, szakorvosokat tudnánk idehozni hetente egyszer-kétszer, a betegnek nem kell majd elmennie Mihályfalvára vagy Margittáig szakorvosi vizsgálatokra.

Néhány évvel ezelőtt itt a polgármester irodájában egy mellszobor volt, a Gampe-szobor, amit azóta sikerült felavatni. Mi ennek a története?

Ez anno még az én ötletem volt, és gazdára talált az ötlet, Jóska is támogatta. Gampe atya negyvenkét évig szolgálta a falut, és azért mondom, hogy a falut, és nem csak a római katolikus egyházat, mert a második világháború idején a református tiszteletes elszökött, lelkész nélkül maradt a református egyházközség is. Gampe atya volt az, aki ellátta az ottani szolgálatokat is, éppen ezért mindenki szerette, nagy tiszteletnek örvendett a községben. Az a kor volt, amikor Seléndre lóháton ment ki misézni minden vasárnap. Ha fújt a szél, ha hullt a hó. S mindenkihez volt egy jó szava. A semjéni nagy szülötteinek itt van az emlékparkja, arra gondoltam, milyen szép dolog, példaértékű lenne, ha Gampe atyának is lenne itt mellszobra. Ő ugyan nem semjéni születésű, de semjénivé vált, egyébként itt is van eltemetve a szüleivel együtt.
A megyei tanácstól megszereztük a támogatást rá, el is készült minden, csak közbejött a Covid. Akkor költözött be ide Gampe atya a polgármester irodájába. Még viccelődtünk is Balázsi Jóskával sokszor, hogy itt minden nap lehet gyónni nála. A járvány múltán pedig végre fel lehetett avatni.

Tapasztalni, hogy a telekkönyvi ügyek, földügyek, ingatlanügyek rendezése az, amivel sokan felkeresik a vidéki önkormányzatokat. Semjénben is jellemző ez?

Ez egy általános probléma, nem csak az Érmelléken, hanem az egész országban, a telekkönyveknek a rendezése, hiszen ezt sokan elhanyagolták. Kértem mindenkitől, hogy ezt mindenképpen rendezni kell, mert ma, ami nincs betelekönyvezve, az nem létezik. Nagyon sokan az elmúlt évtizedekben úgy gondolták, elég az, hogy egy kézzel írt papír legyen, vagy elég akár az adott szó arra, hogy én adom ezt, te azt, ilyen árucsere formájában. Kapott egy telket, adott helyette mondjuk két tehenet, három tehenet. Ezt ma rendezni kell, mert ami ma nincsen papíron, az nem létezik. Sok esetben ügyvédet kell fogadni, jogi tanácsra van szükség, mert már nem él az adott személy, akitől az ő nagyapja, vagy a szülei, bárki, vásároltak. Vagy még az is mástól, és ő sem vette névre, akár a házat, akár a földet. Ez egy elég kusza történet, a jövőben erre is oda kell figyelnünk, és ahol tudunk, segítünk, hogy minden rendeződjön.