Élettel töltsük meg új vagy felújított intézményeinket

Alc. Beszélgetés Vajna Antallal, Értarcsa község polgármesterével

Első polgármesteri mandátumának a végéhez közeledve milyen érzésekkel tekint vissza erre a négy évre, mely időszak első felét kétségtelenük a járvány határozta meg?

Ha ebből a szempontból a közösségre gondolok, akkor azt kell mondanom, hogy elsősorban a fiatalok szintjén eddig is jellemző volt az emberek visszahúzódása, passzivitása, de azóta talán még annyira sem mozdulnak ki, még focizni is kevesen, csak a számítógép, a telefon, a social media köti le őket. A halastóhoz is, ha kimegy valaki sétálni, vagy szalonnát sütni, esetleg bográcsozni, akkor az szinte biztos, hogy a harmincöt-negyven feletti korosztály tagja. A fiatalok még biciklizni sem szeretnek. Talán most, hogy már lecsengett a Covid, mintha látnék valamivel több igényt a közösségi programok iránt, többen jelezték újabban, hogy szeretnének sűrűbben rendezvényeket. A gálospetri kultúrház készen van, s ha megjönnek hozzá a szükséges berendezések is, akkor át is adjuk. Van egy ügyes kulturális referensünk, Szalkai Zsuzsa, aki Adonyban már nagyon jól működtet hasonló programokat, ott sokan igénylik az ilyen rendezvényeket, ahogy az egyház is össze tudja hozni a községben az embereket.

Alc. Még a vakáció előtt becsengetnének

Látványos változást jelent Gálospetriben a falu központjában az új iskola. Kár, hogy még nem telt meg gyerekekkel.

Hiába van készen, ehhez még szükségünk lesz a tűzoltósági és a közegészségügyi engedélyekre, de remélem, nem kell őszig várni, hogy megnyissuk. Bízom abban, hogy még a vakáció előtt „becsengethetünk” az új épületben, s elkezdődhet a tanítás. Van erre még jó két és fél hónapunk. Az iskola eszközállománya is teljes immár, egyébként az oktatási intézmények felszerelése bútorokkal, digitális eszközökkel mindhárom iskolánkra vonatkozik. Lesz még egy multidiszciplináris iroda, valamint egy pszichopedagógiai asszisztensi iroda is, mindkettő digitális eszközökkel ellátva. Már az utolsó ceruzáig mindent megszámoltak, egy egész nap elment erre. Megvolt az udvarrendezés, működik a szennyvíztisztító, minden adott a nyitáshoz. Miután aláírás kerül az utolsó engedélyre is, akkor átadjuk az épületet a tanügynek.

Az átköltözés után a Roth-féle ház, ahol jelenleg folyik az oktatás, gyakorlatilag újra a közösség rendelkezésére áll majd, például júniusban ott tartjuk majd a választásokat. Valószínűleg a könyvtárunkat is oda költöztetjük vissza, ifjúsági programokat szervezünk. Egyébként ahogy már utaltam rá, Gálospetriben ugyancsak befejeződött a kulturális központ korszerűsítése és berendezése, az 1,2 millió lejes beruházás esetében az iskolához hasonló módon már csak a hivatalos átadás, a használatbavétel van hátra. Fontos ezek után, hogy élettel töltsük meg új vagy felújított intézményeinket.

Mekkora jelenleg a községben a diákok létszáma?

Értarcsán és Gálospetriben egyaránt úgy 120 fő körül, míg Adonyban 69 tanuló van. Az összlakosság körülbelül 2500 fő, ami nagyjából hasonlóan oszlik meg a három településen. Petriből jelenleg a román tagozatos gyerekeket busszal visszük naponta Tarcsára. Elektromos iskolabusz beszerzésére is készült pályázat, amihez persze töltőállomást is ki kell alakítani majd Adonyban és Tarcsán. Nyilván ezeket magánszemélyek is használhatják majd, akik ilyen járművel rendelkeznek. Azt viszont még nem tudom megmondani, hogy a gyakorlatban ez miként fog működni.

Azt hozzá kell tennem még ehhez a témához, hogy nem azért épült most iskola Gálospetriben, mert én odavalósi vagyok. A tarcsai iskola rendbetétele volt az első, azt követte az éradonyi felújítása. Az utóbbit ki is kellett bővíteni, hogy egy helyre férjenek el a 0-8. osztály tanulói, az óvoda esetében is tettünk már le projektet. Félő viszont, hogy ha háromszáz fő alá csökken a gyermeklétszám, akkor összevonhatják egy helyre a három iskolát.

Alc. Hőszivattyús fűtési rendszer

Hogyan tovább a további tervekkel?

Gálospetriben most nagyjából befejeztük a projekteket, a folytatást az Anghel Saligny program révén az adonyi bekötőút szélesítésével és újraaszfaltozásával folytatjuk 3,5 millió lej értékben, ez a munka most tavasszal kezdődik is, s remélem, az év végéig végez is vele a kivitelező. Az adonyi óvoda és a tarcsai művelődési ház energiahatékonysági munkálatait a PNRR program által valósítjuk meg. Kicseréljük a nyílászárókat, szigeteljük a falakat és a padlót, s hőszivattyús fűtési rendszert alkalmazunk, ami rendkívül hatásos és gazdaságos, ráadásul az első ilyen műszaki megoldás a községben. A beruházás teljes értéke közel 2 millió lej. Vissza kell még kapjunk egy pénzösszeget, amit a petri kultúrházra fordítottunk, ebből Tarcsa központjában nagyjából az emlékműtől a református parókiáig térkövezési munkálatokat végzünk, a községháza előtti park felújítása már megtörtént.

Egy másik projekt a Bihar Megyei Akciócsoport, a GAL Bihor által uniós finanszírozással a közterületek karbantartásához szükséges gépek beszerzésére vonatkozik: 130 ezer lej értékben fahasító berendezést, légkalapácsot, zöldhulladék aprítót, valamint egy úttisztító, seprő gyűjtőkefét szerzünk be, a szerződést már aláírtuk.

Mi a helyzet az egészségügyi ellátás terén?

Két családorvossal rendelkezünk. Az érmihályfalvi dr. Boroshoz tartozik a betegek egy része, ő hetente háromszor jön ki Tarcsára, s két alkalommal Adonyba. A páciensek másik része dr. Kiss Márta doktornőhöz tartozik. Ugye, a páciensek joga eldönteni, hogy kihez szeretnének tartozni. Vannak olyanok is, akik Mihályfalvára iratkoztak. A tarcsai rendelőt tavalyelőtt újítottuk fel, új ajtók és ablakok is kerültek oda.

A gálospetri rendelő esetében elképzelhető, hogy a doktornő a rendelővel együtt költözik át egy új ingatlanba, ebben az esetben a régi, tornyos épülettel kezdenünk kell majd valamit. Persze, ha azt szeretnénk, hogy egy projekttel forrást is nyerjünk, akkor minden esetben meg kell fogalmazni egy pontos célt. S akkor úgy is kell frissíteni a telekkönyvi adatait. Igazából a rendelő épületét műemlékként is lehet kezelni. Ugyancsak pályázati úton szeretném a rendelő és az új iskola közötti területet, az úgynevezett Népkertet még kellemesebb hellyé tenni, fákat ültetni, sétányokat kialakítani, bekeríteni. Továbbá a korábban már említett igénynek megfelelve a következő években szeretnénk minél több közösségi eseményt szervezni. Falunapokat, családi programokat, szüreti bált, összefogni az embereket.

Van-e fejlemény az egykor oly népszerű adonyi strand sorsa körül?

Nemrég beszéltem a tulajdonos testvérpár Budapesten élő tagjával, velük próbálunk tárgyalni arról, hogy mit tehetnénk. Ő elmondta, hogy nem fürdőként szeretnék működtetni a helyet, hanem más célra használná a termálvizet.

Pedig úgy tudom, hogy az adonyi termálvíz ásványi összetétele rendkívül kedvező, gyógyhatású.

Fontos megemlíteni, hogy a termálvíz hosszú éveken át, mintegy két évtizedig nem is folyt, a tulajdonosok korábban is tisztogatták, kompresszorozták, de csak nemrég indult meg újra, s tudomásom szerint most sem olyan kapacitással, mint egykor. Nincs már az a nyomás. Meglátjuk. Mindenképpen szeretnék tárgyalásokat folytatni erről. Egyébként a község vezetői a strandot még az 1992-96-os mandátum idején adták el, de akkor már elállt a víz. Az akkori vevő nem is tudta beindítani. Az újabb vásárló, az említett testvérpár tudta csak nemrég beindítani. Pedig egykor valóban népszerű volt a strand, az egész környékről sokan jártak oda. Hasonló a vize, mint a székelyhídinak, vagy annak, ami Mihályfalván volt, de ott is megállt már a víz, s nem is sikerült újraindítani. Én ezen a télen vettem észre, hogy gőzölög az árokban folyó víz. Van egy mezőgazdasági utunk, amely összeköti Adonyt Tarcsával, egyébként azon a szakaszont egy kerékpárutat szeretnék kialakítani. Az út az egykori strand mellett is elhalad, s egy alkalommal, amikor arra jártam, ellenőrizni, hogy hol kell a gödröket betömni, vettem észre, hogy gőzölög a víz.

Alc. Figyelni a műemlékekre

Gálospetriben járva feltűnő, hogy több értékes, régi épülettel rendelkeznek, s ezek között példásan felújítottakat is láthattunk.

Az egyik ilyen a Kéri Gáspár doktor úr érdeme, aki a nagyszülei otthonát alakította át tájházzá, majd ugyanő megvette a Draveczky-család udvarházát is, s azt is nagyon szépen felújította. Ő javasolta azt is, hogy a régi orvosi rendelőt, mint műemléket hasonló módon fel lehetne újítani, helyi értékeket bemutatva. Én a pékség melletti régi, nagy raktárépület gazdátlanságát is sajnálom, abban az időben oda lehetett volna adni a gyermekotthon részére, a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak. Kérték is akkoriban, meglehet, nem volt rá megfelelő telekkönyv. Azóta nem kellett senkinek. A mai gazdálkodók számára nem használható, mert nem lehet gépekkel bemenni. Talán egy idősek otthonát lehetne benne kialakítani. Addig nem nyugszom, amíg nem találok ki valamit mindkettő esetében, a rendelő épületére is, illetve a régi raktár hasznosítására.