Évszázadok öröksége és a jelen közösségének összefogása találkozik Tótiban, ahol nemcsak a templom falai újulnak meg, hanem egy élő, jövőbe tekintő gyülekezet is formálódik.

A Tóti központjában álló templom története évszázadokra nyúlik vissza. A középkorban, feltehetően a 15. század folyamán emelték, bár pontos építési dátum nem maradt fenn. A település a reformáció korai időszakában csatlakozott az új hithez: a fennmaradt források szerint már 1556-ban reformált helyként tartották számon, jóval azelőtt, hogy 1567-ben a debreceni zsinat hivatalosan is elfogadta a II. Helvét Hitvallást.

Az idők során a templom többször is átalakult, mai arculatát nagyrészt az 1830-as felújítás határozza meg. Napjainkra pedig újabb jelentős megújuláson esett át: kívül és belül egyaránt megszépült, méltó otthont kínálva a gyülekezet számára.

A felújítás egy átfogó projekt keretében valósult meg, amely 2017-ben indult el. A munkálatok széles körűek voltak: érintették az épület külső és belső felületeit, a tetőszerkezetet, a berendezést, valamint a gépészeti rendszereket is. Korszerű fűtés került beépítésre, amely már az első tél tapasztalatai alapján is hatékonynak bizonyult. A beruházás különleges értéke egy koncertminőségű orgona, amely tovább gazdagítja az istentiszteletek hangulatát. A felújítás 2023-ban zárult le, így a gyülekezet több év után ismét birtokba vehette templomát.

„Az első feladat, amivel meg kellett birkóznom, az a megvalósított projekt, pályázat elszámolása volt, ezért szoros együttműködésre volt szükség a pályázatíró konzultáns irodával, a kivitelező szakemberekkel, de nagy segítséget jelentettek az egyházkerület és Tóti község polgármesterének tapasztalatai és tanácsai annak érdekében, hogy sikeresen lezárjuk ezt a projektet.” – nyilatkozta Dr. Geréb Miklós lelkipásztor.

A gyülekezet életében azonban a megújulás nem ért véget a templommal. Az idei évben újabb jelentős lépés történt: megkezdődött az egykori parókia épületének – ma imateremként szolgáló ház – felújítása. Az 1880-ban épült ingatlan teljes korszerűsítése több évre tervezett folyamat, amelynek első szakaszaként a tetőszerkezet újult meg. A régi fedést eltávolították, és az épület új borítást kapott.

A munkálatok anyagi hátterét elsősorban a gyülekezet közössége biztosította, de jelentős segítség volt hozzá a romániai Vallásügyi Államtitkárság 50 ezer lejes támogatása. is

„Hálás szívvel mondunk köszönetet híveink áldozatkészségéért, a Polgármesteri Hivatal támogatásáért, valamint a megyei és országos RMDSZ vezetőinek, hiszen azt tapasztaljuk, hogy odafigyelnek a helyi közösségek gondjaira. Kiemelten Szabó Ödön képviselő úr és Cseke Attila miniszter úr szívűkön viselik a bihari régió fejlődését.” – fogalmazott dr. Geréb Miklós lelkipásztor.

Az egyházközség tudatosan törekszik arra, hogy jó kapcsolatot ápoljon a település intézményeivel.

„Egyházként az az érdekünk,az az elvünk és álláspontunk, hogy békességre és jó viszonyra törekedjünk mindenkivel, azokkal az intézményekkel és szervezetekkel, amelyek a községben működnek. Itt kiemelt hangsúlyt kap az önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal. Az elmúlt három évben egy nagyon közvetlen és nagyon jó munkaviszonyt alakítottunk ki a polgármester úrral személyesen is, próbálunk partnerek lenni, hiszen a községért dolgozunk mindnyájan a magunk módján és a magunk helyén.” – hangsúlyozta a lelkipásztor.

A lelki és közösségi élet is egyre inkább megerősödik. Hosszabb szünet után újraindult a 101. Szent István Cserkészcsapat, amely jelenleg több mint húsz taggal működik. A gyülekezet rendszeres alkalmai között szerepelnek a bibliaórák, beteglátogatások, valamint a gyermekek számára szervezett programok. A nyári bibliahét és az ökumenikus imaalkalom is helyet kapott az éves rendben.

Örömteli kezdeményezés egy újonnan alakult vegyes kórus is, amelynek tagjai hétről hétre lelkesedéssel készülnek szolgálataikra. A fiatalok megszólítása érdekében kirándulásokat, közösségi esteket és beszélgetéseket szerveznek

A közelmúltban egy új emlékhely is gazdagította a települést: a templom kertjében felállították a Szent Korona emlékjelet. Ez különleges jelentőséggel bír, hiszen Tótiban korábban nem volt köztéri emlékmű. Az alkotás nemcsak a nemzeti összetartozást jelképezi, hanem történelmi kapcsolódásra is emlékeztet: a hagyomány szerint 1849-ben a Szent Koronát menekítése során egy éjszakára a településen is elszállásolták.

A megújuló épületek és az élő közösség együtt hirdetik: Tótiban nemcsak a falak szépülnek, hanem a közösségi élet is erősödik, reményt és jövőt építve a következő nemzedékek számára.

Tóth Zsigmond