2026. november 5-én lesz a bihari templom felszentelésének kétszázadik évfordulója. E méltó alkalomra időzítették az orgona teljes restaurálását.

Bihar központjában, több évtizedes gesztenyefák árnyékában békésen megfér egymás mellett a római katolikus és a református templom – jelképezve a két felekezet évszázados együttélését.

A település történelmi jelentősége kiemelkedő, hiszen a Szent István által alapított bihari püspökség egykori székhelyéről van szó. A reformáció és a török hódoltság után a katolikus közösség csak lassan nyerte vissza lélekszámát; a plébániát végül 1826-ban állította helyre Vurum József püspök. Az egyházközség kegyura maga a püspökség volt, a jelenlegi templom pedig 1824 és 1826 között épült fel.

A lelkipásztori szolgálatot Kiss Albert plébános látja el, aki nemcsak a helyi hívekről, hanem a környező szórványtelepülések katolikusairól is gondoskodik. Mivel a plébános úr egészségi állapota jelenleg nem tette lehetővé a személyes tájékoztatást, Csorba Mihály iskolaigazgató, a Bihari Római Katolikus Egyházközség Tanácsának tagja avatott be minket a közösség életébe és a folyamatban lévő munkálatokba.

Az egyházközség céltudatosan fejlődik: minden évben sikerül valamilyen jelentős felújítást elvégezni. Az elmúlt időszakban kívül-belül megújult a templom, amihez a hívek adományaikkal és önkéntes munkájukkal is nagymértékben hozzájárultak. Emellett korszerűsítették a plébániát, és egy közösségi házat is sikerült létrehozniuk.

A gyülekezetet – a környező települések híveivel együtt – mintegy 450 lélek alkotja. A közösség életerejét mutatja, hogy a vasárnapi miséken rendszeresen közel százan vesznek részt. Nem elöregedő gyülekezetről van szó: a hittanos gyermekek száma 25, ami hűen tükrözi a bihari katolikus közösség jelenlétét. A plébános nagy hangsúlyt fektet a fiatalok nevelésére; tavaly elsőáldozást ünnepeltek, a bérmálkozásra pedig a felkészítés után, a 16. életév betöltését követően kerül majd sor.

A mostani beruházás apropóját a közelgő jubileum adja: 2026. november 5-én lesz a templom felszentelésének kétszázadik évfordulója. E méltó alkalomra időzítették az orgona teljes restaurálását. A szakértői feladatokat Bartis Szabolcs gyergyószentmiklósi orgonaépítő mesterre bízták. A hangszert elemeire bontották és elszállították, majd az alapos javítás után eredeti helyén építik újjá. Bár a pontos gyártási év nem ismert, a szakértők szerint az orgonát 1830 körül készíthette Johannes Kremer, a 19. századi nagyváradi orgonakészítés meghatározó mestere.

Csorba Mihály kiemelte a helyi önkormányzattal való kiváló kapcsolatot is. A plébános és az egyháztanács alapvetőnek tartja az együttműködést a polgármesteri hivatallal, hiszen a kisebb, napi szintű problémák megoldásában ők a legfontosabb partnerek.

A jelentős költséggel járó orgona felújításához a Romániai Vallásügyi Államtitkárságtól sikerült forrást szerezni. A pályázat összeállításában a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség nyújtott segítséget, a sikeres elbírálást pedig az RMDSZ bukaresti és Bihar megyei képviselői, valamint szenátorai támogatták. Különösen Szabó Ödön képviselő hathatós közbenjárásának köszönhetően az anyagi támogatás tavaly késő ősszel célba ért, így megkezdődhetett a nagy múltú hangszer megmentése.

Tóth Zsigmond