Egy kis közösség nagy összefogása áll a tóti római katolikus templom megújulása mögött: a hívek, az önkormányzat és az állami támogatások együtt teszik lehetővé, hogy a falu meghatározó lelki központja kívül-belül megszépüljön.

Tóti falu Bihar megyében, a Hegyközben, a Bisztra folyó mentén fekszik. Neve a korai szláv lakosságra utal, amely azonban hamar elmagyarosodott. A település közösségét elsősorban református és római katolikus hívek alkotják.

Tóti több mint száz éve a micskei plébánia filiája; lelkipásztori ellátását mindig az aktuális micskei plébános biztosította, és ez ma is így van. Az istentiszteleteket egészen 1970-ig magánházaknál tartották, amikor a gyülekezet megvásárolt egy házat, amelyet erre a célra alakítottak át.

1992 és 1994 között új templom épült, amelynek védőszentje Lisieux-i Kis Szent Teréz. A templomot 1994-ben Tempfli József megyés püspök szentelte fel. Az építkezés németországi támogatással és a helyi közösség hozzájárulásával valósult meg. Azóta a templom a falu egyik legfontosabb lelki és közösségi találkozóhelye.

Az egyházközség jelenleg 97 tagot számlál. Bár a létszám sajnos folyamatosan csökken, a közösség rendkívül aktív. Nemrég alakult meg az egyházi kórus, amely a Kis Szent Teréz nevet viseli; rendszeresen szolgál a szentmiséken, valamint más alkalmakon is. A lelkipásztori szolgálatot jelenleg Mihály Balázs micskei plébános látja el, aki a kántori feladatokat is ellátja. A hívek elkötelezettsége jól mutatja, hogy a kis létszám ellenére élő és összetartó közösségről van szó.

A közösségi élet is pezsgő: minden évben megszervezik a farsangi rendezvényt, rendszeresek a hittanórák, és több csoport is működik, például a Rózsafüzér Társulat és az ifjúsági csoport. Ezek az alkalmak nemcsak a hit gyakorlását szolgálják, hanem a közösségi kapcsolatok erősítését is.

A plébános elmondása szerint örömmel jár Tótiba misézni. Nagyböjt idején heti három alkalommal tartanak szentmisét, amelyeken a hívek szép számban vesznek részt – gyakran a közösség közel fele, több mint negyven fő is jelen van. Az iskolai hitoktatás heti rendszerességgel, szerdánként és péntekenként zajlik.

Balázs atya büszkén számolt be arról is, hogy az elmúlt években önerőből sikerült felújítani a templom tetőszerkezetét, kicserélni a sekrestye ablakát, valamint a templom ajtóit. A jó önkormányzati együttműködésnek köszönhetően a templomba bevezették a gázt is, így a fűtés kérdése megoldódott.

A tavaly ősszel a Vallásügyi Államtitkárságtól elnyert támogatásból kicserélték a templom nyílászáróit, jelenleg pedig zajlik a teljes belső és külső felújítás. A munkálatok magukban foglalják a mennyezet hőszigetelését, a falak teljes újrafestését, kívül pedig a torony felújítását, az ereszcsatorna cseréjét, valamint a lépcsők burkolását. A felújítás célja, hogy a templom hosszú távon is méltó és biztonságos helyszíne maradjon a hitéletnek.

A közösség életében kiemelkedő szerepet játszanak az önkéntesek: sokan aktívan részt vesznek a munkálatokban és a templom körüli teendőkben. Ottjártunkkor is több önkéntes dolgozott a templomkert rendbetételén – még a plébános tudta nélkül is. Az ilyen csendes, önzetlen segítség jól példázza a közösség erejét.

„A templom megújulása a közösség összefogásának eredménye. Hálásak vagyunk híveinknek, a Római Katolikus Püspökségnek, a Polgármesteri Hivatalnak, valamint az RMDSZ tisztségviselőinek a támogatásért. A pályázat sikerében meghatározó szerepe volt Szabó Ödön képviselő úr közbenjárásának” – nyilatkozta Mihály Balázs plébános.

A templom falai most kívül-belül megújulnak, de az igazi érték nem csupán a megszépült épületben rejlik. A tóti hívek összefogása, önkéntes munkája és hite mutatja meg, hogy egy kis közösség is képes nagy dolgokra. Ez a templom nem csupán egy épület, hanem a helyiek összetartozásának és lelki erejének jelképe, amely generációkon át szolgálja majd a falut.

Tóth Zsigmond