Meghitt hangulatban zárta pénteken a 2024–25-ös tanévet a nagyváradi Collegium Varadinum szakkollégium. Az esemény méltó ünnepként szolgált a mögöttünk álló három év emlékeinek felidézéséhez: közösségépítés, tanulmányi előrehaladások, személyes és szellemi fejlődések hosszú sora zárult ezzel az alkalommal. Az ünnepség moderátora Henes Barbara volt, aki biztos kézzel vezette végig a jelenlévőket a programon, mely alatt zenei produkciók, ünnepi beszédek és megható visszatekintések szőtték egybe az elmúlt időszak legfontosabb megállóit. 

A rendezvény zenei nyitányaként első ízben Gioachino Rossini: Hamupipőke – Dandini áriája című darabja csendült fel Bodi Mátyás-László előadásában, majd őt követően Vér Rebeka fuvolán adta elő Paolo Benedetto Bellinzani Sonata I. Adagio tételét.

A zenés felvezetés után a lelki elmélyülés pillanatai következtek: Főtiszteletű Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke igei köszöntőjében a szakkollégium alapításának céljait emelte ki többek között, hangsúlyozva, hogy az elmúlt három év szép és nemes küzdelem volt. A Példabeszédekből idézve a valódi bölcsesség forrásaként az élettapasztalatot és az Istenfélelmet nevezte meg, s hogy ez utóbbi nem rettegést, hanem inkább hitet és hódolatot jelent; kiemelte, hogy emberekként felelősségünk van a világban, és bár nem kizárólag a tanulmányaink határoznak meg bennünket, azok fontos eszközei lehetnek ezen szolgálatnak. Gondolatait közös, rövid imádsággal zárta.

Az ünnepi beszédeket megelőzően ismét Vér Rebeka előadását hallgathatta meg a közönség: ezúttal Johann Sebastian Bach Prélude arranged in G major című darabját adta elő fuvolán.

A beszédek sorát Szabó Ödön parlamenti képviselő, a Képviselőház Oktatási Bizottságának alelnöke nyitotta meg, aki az önbizalomról, a beképzeltség veszélyéről és a jellemkeresés fontosságáról osztotta meg gondolatait, inspiráló történeteken keresztül. Hangsúlyozta, hogy az önbizalom nem tökéletességet, hanem önismeretet és hasznosságtudatot jelent, és ebben a Collegium Varadinum közössége egy kulcsszerepet játszó közeg. Egymás (hiányosságainak) kiegészítése, érveink ütköztetése, az alázat és a türelem mind olyan jellemformáló erények, melyek hosszútávon is meghatározók. Kiemelte: szerinte a hatalom nem pusztán pozíció, hanem egy próbatétel is – méghozzá a jellem próbatétele. 

Rácz Csaba felnőttképző, valamint a szakkollégium oktatója könnyed humorral üdvözölte a végzősöket a munkakeresők és adófizetők világában. Beszédében főként az élet kihívásaira és szépségeire helyezte a fókuszt, személyes gondolataival elmélyítve üzenetét. Arra bátorította a hallgatóságot, hogy az időt – bármilyen rövidnek is tűnik néha – használják fel a jó cselekvésre. A váltás, amely előtt a végzősök állnak, nemcsak feladatokat, hanem lehetőségeket és reményt is rejteget, a jövő afféle tudatos alakításának esélyét. 

A végzős hallgatók nevében Vaida Henrietta szólt, aki felidézte az első pillanatokat, amikor még maga a szakkollégium fogalma is távolinak tűnt számukra – majd azokat a meghatározó pillanatokat is megemlítette, amelyek során barátságok, szerelmek, dióhéjban közös emlékek születtek. Mint fogalmazott, ezek az emlékek „még a legnagyobb bőröndökbe sem férnének bele.”

A tanévzáró gondolatsorát Tőtős Áron, a Collegium Varadinum elnöke zárta. Beszédében hangsúlyozta, hogy az ember életében nem csupán a célok számítanak, hanem a személyek is, akikkel együtt tesszük meg a cél elérése felé vezető utat. A szakkollégium védelmező és formáló közegét egy gyönyörű hasonlattal emelte ki: a három évnyi odafigyelés, támogatás, közös tapasztalatszerzés és tanulás után a közösség tagjai immár megerősödve indulhatnak tovább – éppúgy mint a medve bocsai, akik édesanyjuk évekig tartó gondoskodása után válnak önállóvá. Méltatta a végzősöket, kiemelve mindannyiuk egyedi erősségét. Elmondása szerint nem csak az mondható büszkeségnek, hogy a szakkollégium egy oxfordi professzort is vendégül láthatott, hanem az is, hogy a hallgatók nap mint nap feszegették saját határaikat, mindezt mégis közösen. Elvégre: „Mit ér a tudás közösség nélkül?”

A hivatalos program a díszoklevelek átadásával zárult, majd két zenei előadás hangzott el: Vér Rebeka ismét Bellinzani fuvolaművét adta elő, Varga Szabolcs pedig a 4S Street Mesélek a bornak című dalával búcsúzott az estétől.

Az est további része a nagyváradi Grand Palace vendéglőben folytatódott, ahol a meghívottak az első alkalommal megrendezett Varadinum Bál keretében ünnepelték meg az eltelt tanévet. A fergeteges hangulatú este lehetőséget kínált többek között arra is, hogy a diákok, oktatók és kollégák végre felszabadultan és örömmel engedjék el a tanév során felgyülemlett feszültséget. 

Köszönjük mindenkinek, aki velünk tartott – hamarosan újra találkozunk!

Andó Réka