Minden felújítás, minden megtartott istentisztelet és közösségi alkalom azt bizonyítja, hogy a hit ereje képes megőrizni és új életre kelteni mindazt, amit elődeink ránk hagytak.

Ha valaki Ant falujába látogat, a református templom nemcsak az ég felé törő tornyával hívja fel magára a figyelmet, hanem a közösség összetartó erejének is jelképe. A települést már a középkori oklevelek is említik, és a reformáció idején a helyi lakosság református hitre tért, így a gyülekezet évszázadok óta a falu életének szerves része.

A templom, amely ma is a közösség szíve, 1862-ben épült klasszicista stílusban. Az elmúlt évszázadok során azonban nem maradt érintetlen: a 19. század végén villámcsapás érte a tornyot, amelyet a következő évben újjáépítettek. A 20. század elején felújították a tetőt és a mennyezetet, valamint új nyílászárókat készíttettek. 1912-ben a budapesti Rieger Ottó által épített orgona is megszólalt a padsorok között, hogy gazdagabbá tegye az istentiszteletek élményét.

A két világháború között ismét több felújítás történt, ám 1940-ben a torony leomlása súlyos károkat okozott. A mennyezet beszakadt, az úrasztala megsérült, mégis a közösség összefogása lehetővé tette a helyreállítást, és újra megnyílt az út a mindennapi hitgyakorlás előtt. A templom története egyben a falu története is, és a gyülekezet minden tagja tudja: a múlt tisztelete és a közösség szeretete a jövő záloga.

Megújuló közösség és lelki élet

Az újabb korszak 2009-ben kezdődött, amikor Demeter Szilárd nagyszalontai segédlelkészként vette át a gyülekezet szolgálatát. 2011-től felesége, Demeter Márta az egyházközség lelkipásztora, aki férjével közösen szolgál a gyülekezetben. A gyülekezet jelenlegi létszáma mintegy 80 fő, akik közül sokan a nehéz körülmények ellenére is hűségesen ragaszkodnak a szülőföldjükhöz és a templomhoz. Pribék Attila gondnok, a presbiterek és Balogh Gyula sok-sok áldozatot hozva segítik a lelkészek egyházépítő munkáját.

Családias légkörben gyűl össze a közösség hétről hétre Isten igéje köré, a gyerekek lelkes szolgálata hirdeti a reményt ünnepről ünnepre: Isten népének van jövője.

Idei különleges ünnepe lesz a gyülekezetnek az, hogy három konfirmandus készül bizonyságot tenni hitéről.

Folyamatos felújítások és jövőbeli tervek

A lelki munkával párhuzamosan az elmúlt években a templom és a parókia felújítása is folyamatosan zajlott. A templomnál új ajtó és ablakok kerültek be, a tetőszerkezetet és a mennyezetet is renoválták, a falakat szigetelték, a belső tereket vakolták és festették. A bútorzatot kicserélték: új padok és szószék szolgálják a hívek kényelmét, a harangok pedig automatizálva működnek.

A parókia felújítása szinte teljesen befejeződött, a téli időszakban ott tartják az istentiszteleteket, valamint vasárnaponként a vallásórákat, kátéórákat és bibliaórákat is. A lelkipásztorok nem hanyagolják a család- és beteglátogatásokat sem.

Jelenleg folyamatban van a Bukaresti Vallásügyi Államtitkárságnál 2025-ben megnyert pályázat megvalósítása. Ennek keretében a templom belső felújítása zajlik: a régi villanyhálózatot modernizálják, új csillárt készíttetnek, a falakat újravakolják. A templom előtti teret térkövezték, és felállították a hősi halottak emlékművét. A külső felújítás még várat magára, de a gyülekezet pályázati forrásokból szeretné ezt is megvalósítani.

Az orgona felújítása és restaurálása azonban nagyobb anyagi ráfordítást igényel. A gyülekezet reménységgel gondol arra, hogy egyszer újra megszólalnak majd az orgona sípjai.

A lelkipásztor kiemelte, hogy a gyülekezet önálló működéséhez létfontosságúak a mezőgazdasági földterületek, amelyeket bérbe adtak.

„Folyamatosan azon dolgozunk, hogy Anton mindent, amit lehet, megújítsunk és szépítsünk. Hálás szívvel köszönjük a gyülekezet tagjainak adományait, valamint a Polgármesteri Hivatal támogatását. Külön köszönet illeti a megyei és országos RMDSZ tisztségviselőit, akik nélkül nem érhettünk volna el ilyen eredményeket. A munkálatokhoz szükséges pályázati források megszerzésében kiemelt szerepe volt a Bihar megyei RMDSZ bukaresti jelenlétének, valamint Szabó Ödön képviselő úr pártfogásának” – mondta Demeter Márta lelkipásztor.

Ma a templom nem csupán egy régi épület: az anti református gyülekezet tagjai számára az összetartozás, a hit és az örökség megőrzésének helye. Minden felújítás, minden megtartott istentisztelet és közösségi alkalom azt bizonyítja, hogy a hit ereje képes megőrizni és új életre kelteni mindazt, amit elődeink ránk hagytak.

Tóth Zsigmond