„Hídnak kell lenni az emberek és a hivatal között.” Akár én is mondhattam volna ezt, mert egyetértek a kijelentéssel, de a mondatot Margitta RMDSZ-es polgármester-jelöltje mondta ki több mint három évvel ezelőtt, amikor alpolgármester lett. A napokban valahogy ismét elém került az újságcikk, amelyben leírták, és elgondolkodtam, mennyire fontos dolog ez: úgy kell végezni a hivatali munkát nap mint nap, hogy közben tudjuk, az emberek számítanak ránk, reménykednek, hogy jobb lesz nekik azáltal, hogy minket megbíztak egy feladattal. Négy évben egyszer mondanak véleményt hivatalosan, amikor (remélhetőleg ránk) voksolnak, de ha mindennap találkozunk, mindennap kapunk újabb feladatot, s az elvégzett munka után újabb és újabb megbízásokat. Az ilyen munkához pedig kell fiatalos erő, kell elszántság, kell csapat és kell kitartás. Nem kell viszont acsarkodás, nem kell feszültség. Az önkormányzat nem állhat háborúban saját magával, a polgármester a tanáccsal vagy annak egy részével. Összehangolt munka kell, hogy a város lakossága lássa a fejlődést, lássa az irányt, amely felé tartanak mindannyian, együtt.

Gyermekkorom óta tudom, hogy gyógyító vize van a városnak, de úgy tűnik, azóta sem sikerül ezt eléggé kihasználni. Ha a vize meggyógyíthatná, szerintem a város is „kigyógyult” volna már sok betegségéből. Most segíthet neki mindenki, akit érdekel, aki otthon akar lenni Margittán. Én tudom, milyen érzés az, hiszen itt nőttem fel, s a szívem egy része mindig itt is marad. Néha hazajövök (ezt nem tudom másképp hívni ma sem), megnézem, mi változott, aztán elviszem magammal az új emlékképeket: a buszpályaudvar, a tanmedence, könyvtár, a jelzőlámpák, a sportbázis, a bölcsőde… mind-mind azért lett, mert más gondolt Margittára, nem azért, mert a polgármester pályázott rá. Nehéz volt fejlesztési miniszterként azt látni, hogy az a város, amely központja, vezetője kellene hogy legyen a megye északi részének, egy helyben topog, nem partner a fejlesztésben. Ott van bennem most is az a jókora hiányérzet, hogy lehetett volna többet, de ahhoz helyi partnerek is kellenek. Most azt mondom: lehet többet, mert Margitta elbír sokkal többet! Változtatni kell végre!

Az RMDSZ az első helyen szerepel a szavazólapon. Ideje, hogy Demián Zsolt is oda kerüljön, tanácsadói és alpolgármesteri beosztásból a város első székébe, hogy megvalósíthassa, amivel megbízzuk, hogy legyen a továbbra is a híd, még erősebben, mint eddig. Végül is, avatás előtt az új hídnak is terhelési próbán kell átesnie… Hajrá Margitta, hajrá Zsolt!