A történelem viharaiban is megmaradó hit és hűség különleges tanúságtétele Mezőtelegd római katolikus közösségének évszázados múltja.

Bihar szívében, Nagyvárad közelében fekszik Mezőtelegd, amely nem csupán történelmi település, hanem gazdag lelki örökséget hordozó egyházi központ is. A helyi római katolikus plébánia múltja évszázadokon ível át, s története hűen tükrözi a bihari katolikus közösségek küzdelmeit, megmaradását és újjászületését.

A középkori oklevelek tanúsága szerint Mezőtelegd már korán rendezett egyházi élettel rendelkezett. A reformáció századai azonban itt is mély nyomot hagytak: a XVI. század második felében a lakosság jelentős része a református hitre tért át, így a katolikus plébániai élet hosszabb időre háttérbe szorult. Mindez azonban nem jelentette a közösség eltűnését. A katolikus hívek csendben, hűséggel őrizték hitüket, hogy a kedvezőbb időkben újra megerősödhessenek.

Újjászületés és templomépítés

Ez az újjászületés a XVIII. században következett be. A plébániát 1736-ban újjászervezték, ami a térség katolikus megújulásának egyik fontos állomása lett. Néhány évtizeddel később, 1757 és 1759 között felépült a ma is álló templom, amelyet a Szentháromság tiszteletére szenteltek fel. A templom létrejötte a hívek és több nemesi család áldozatos összefogásának gyümölcse: a Haller, Baranyi, Pár, Csernyánszky és Böhm családok neve ma is tisztelettel említhető.

    A templom búcsúünnepe Szentháromság vasárnapja, amely minden esztendőben különleges lelki alkalmat jelent. Ez a nap nemcsak liturgikus ünnep, hanem találkozás, hazatérés és közösségi együttlét is: sok elszármazott mezőtelegdi számára ez az a pillanat, amikor újra összekapcsolódhat szülőfalujával és ősei templomával.

Lelkipásztorok szolgálata az idők során

A plébánia történetében mindig meghatározó volt a lelkipásztorok hűséges szolgálata. A középkor papjaitól kezdve az újjászervezés korának áldozatos munkásain át napjaink lelkipásztoraiig sokan őrködtek azon, hogy a hit lángja ne aludjon ki. Háborúk, társadalmi változások, elvándorlás és politikai nyomás nehezítették a közösség életét, ám a papok és hívek közösen hordozott hite megtartó erőnek bizonyult.

A jelen szolgálata és kihívásai

A jelenben ft. Vilcsek František plébános szolgálja a közösséget, immár több mint huszonhat éve. Elmondása szerint a gyülekezet mintegy 150–160 lelket számlál, többségük idősebb korosztályhoz tartozik. A vasárnapi szentmiséken általában 10–15 hívő vesz részt, ugyanakkor a környező, templommal nem rendelkező településekről – Pósalaka, Mezőtelki és Pusztaújlak – is érkeznek hívek az ünnepi alkalmakra. A plébános nemcsak a szentmiséken, hanem házszentelések és egyéb alkalmak során is rendszeresen felkeresi őket.

A közösség kicsiny, mégis összetartó. Kiemelt figyelmet fordítanak a fiatalok megszólítására: a ministránsok rendszeresen szolgálnak, a gyermekek és fiatalok részt vesznek egyházmegyei rendezvényeken, valamint az iskolai hitoktatás is fontos kapcsolódási pont. A közösségi életet kirándulások és zarándoklatok is gazdagítják, ezek közül kiemelkedik a csíksomlyói búcsún való részvétel. A plébánián működik a Rózsafüzér Társulat, bár kórus jelenleg nincs.

Megújuló falak – élő közösség

 Az elmúlt években jelentős megújulás is végbement. 2015-ben teljes belső templomfelújítás történt: megújultak a falak, kicserélték a padokat, valamint új oltár és olvasóállvány készült, egy helyi holland cég támogatásával. A további javítások és fejlesztések a hívek áldozatkészsége mellett a helyi vállalkozások és a polgármesteri hivatal segítségével valósultak meg – többek között a plébánia karbantartása, kerítések javítása és új kapu készítése.

„Hálás szívvel mondunk köszönetet gyülekezetünk minden tagjának nagylelkű adományaiért, valamint a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség támogatásáért. Külön köszönet illeti a megyei és országos RMDSZ tisztségviselőit, akiknek segítsége nélkül ezek az eredmények nem valósulhattak volna meg. A templomtorony teljes felújításához szükséges pályázati források elnyerésében meghatározó szerepe volt a Bihar megyei RMDSZ bukaresti képviseletének és Szabó Ödön képviselő úr támogató közbenjárásának” – fogalmazott František atya.

 Ugyanis a közelmúltban a Bukaresti Vallásügyi Államtitkársághoz benyújtott pályázat anyagi elnyerése lehetővé tette a templomtorony felújítását és a toronysisak rézborításának elkészítését. Ilyen léptékű felújításra utoljára mintegy ötven évvel ezelőtt került sor.

Vilcsek atya hangsúlyozza: „bár az épületek megőrzése fontos, még fontosabb a lelki élet ápolása. Napjaink kihívásai közepette különösen nagy szükség van arra, hogy a közösség vigaszt, reményt és lelki erőt nyújtson az embereknek. Ugyanakkor kiemelten fontos a fiatal nemzedék keresztény nevelése is, hiszen a jövő az ő kezükben van”.

A mezőtelegdi római katolikus plébánia története több mint helytörténet. Tanúságtétel arról, hogy a hit képes túlélni korszakokat és megpróbáltatásokat. Tanúságtétel arról, hogy a templom nem csupán épület, hanem élő közösség otthona. És tanúságtétel arról is, hogy ahol imádkozó emberek élnek, ott a jövő reménye sem vész el.

Mezőtelegd katolikus öröksége ma is él. A Szentháromság-templom tornya ma is hirdeti: volt múlt, van jelen – és Isten kegyelméből lehet jövő.

Tóth Zsigmond