„Minden téren igyekeztem egyensúlyt teremteni”
Barcui Barna, Monospetri polgármestere
Polgármester úr számára hamarosan lezárul egy újabb mandátum. Ha jól emlékszem, négy esztendeje nem ebben az irodában beszélgettünk, sőt, nem is ebben a faluban. Mi történt időközben?
Azóta történelmi pillanatokat éltünk át, egy régi álmunk teljesült azáltal, hogy 2022. december 21-én megjelent az a törvény, amely jóváhagyta a népszavazás eredményét, azt, hogy a község központja újra Monospetri legyen, 2023 februárjában pedig ideiglenesen át is költöztünk ide a petri kultúrházba. Ma egyébként a községnek mintegy 3080 lakosa van, ebből majdnem kétezren élnek Petriben, a többiek Apátkeresztúron, Vedresábrányban és a legkisebb faluban, Érfancsikán. A Fejlesztési Minisztériumnál le van téve egy pályázatunk, még Cseke Attila minisztersége idején jóvá is lett hagyva az új községháza megépítésére vonatkozóan. De mivel kikerültünk a kormányból, lelassultak a dolgok, leállt az új polgármesteri hivatal építésének a beruházása is. Persze, itt a művelődési házban is jól érezzük magunkat, tágas, barátságos, s a ház eredeti funkciója is megmaradt. Én pedig bízom abban, hogy az őszi választás után az RMDSZ visszakerül a kormányba.
Személy szerint mennyiben más egy munkanapja itt, összevetve azzal az idővel, amikor a hivatal Vedresábrányban működött?
Oda 2000-től, első polgármesteri évemtől egészen 2023-ig ingáztam, itt alig egy esztendeje vagyok, de már sokkal jobban megszoktam, más a környezet, össze sem lehet hasonlítani. Az ott egy százéves, salétromos épület volt, hiába tatarozgattuk. Most ideiglenesen ott működik az ábrányi tanintézet, mert az iskola felújítás alatt van, s ha azzal végeztünk, akkor az épületet visszaadjuk az eredeti tulajdonosának, az ortodox egyháznak.
Az orvosolt sérelem
Hogyan látja, a Monospetriben élő emberek miként élték meg azt, hogy visszakerült ide a községközpont?
Nagyon nagy büszkeséggel tölti el a petrieket, nem túloztam, amikor azt mondtam, hogy ez számunkra egy történelmi pillanat volt, hiszen több mint fél évszázada itt működött a hivatal, így azzal, hogy visszahoztuk ide, egy nemzedékeken át húzódó sérelem ért véget. Ráadásul most jelképes számomra, hogy az egykori petri községháza pontosan itt állt, a mai kultúrház helyén.
Beszéljünk az utóbbi években elindított, illetve lezárt vagy folyamatban lévő projektekről.
Sikerült lezárni a csatornázási munkálatokat, ez nagyon fontos változás, hiszen a szennyvíz korábban sok helyen kint landolt az utcán, ami nem volt egészséges dolog, ugye, ezt mondanom sem kell. Ráadásul számos konfliktust is okozott a szomszédok között, ha valakinél megtelt az emésztőgödör, akkor nem ritkán az utcára vezették ki a szennyvizet. A csatornázás egyelőre csak Monospetrire vonatkozik, ugyanis amikor leadtuk a pályázatot, akkor az volt a feltétel, hogy az adott település, ahol csatornázunk, legalább 2000 lakossal rendelkezzen. Ezt akkor el is fogadta a minisztérium, PNDL-s pályázat volt. Nagyon sok időt vett igénybe nem is maga a kivitelezés, hanem az építkezési engedély kiadása a megyei önkormányzat részéről. A gondot az jelentette, hogy a hálózat két közigazgatási területen helyezkedik el, ugyanis a tervekben nem szerepelt nálunk szennyvízülepítő állomás, bepompáljuk Margittára a szennyvizet, mert elegendő kapacitással rendelkezik az ottani ülepítő állomás, tőlünk 1600 méterre. Az jelentette a problémát, hogy csak saját községi területen mehetett át ez a vezeték, ehhez területeket kellett kisajátítani. Ez rengeteg időt és energiát emésztett fel, hogy a vezeték saját területen s lehetőleg egyenesen haladjon. A megyénél azt mondták, hogy az se lenne baj, ha tíz kilométeren halad a vezeték, csak saját területen legyen, végül sikerült megoldanunk.
Aszfaltozás, mezőgazdasági út
Milyen egyéb projekteket említene még?
Sikerült leaszfaltozzunk hét kilométernyi utat, falvakon belül is, kívül is, Keresztúron csináltunk még egy kijáratot a falu felső részén, Petriben már a pincesort is elérte az aszfaltcsík. Az Anghel Saligny programban is lesz még aszfaltozás, megvan a kivitelező cég is, ez a Fancsika és Érköbölkút közötti útszakasz ránk eső részét érinti. A köbölkútiaknak különösen hasznos ez, hiszen erre járnak a margittai piacra. Van még egy projektünk, ez mezőgazdasági utak felújítására vonatkozik, újabb tíz kilométert jelent majd. Jó minőségű kövezett utak lesznek ezek, lehintve aszfalt emúzióval.
A petri polgármesteri hivatal, pontosabban a kultúrház mellett áll itt egy víztorony, ez adja a kérdést, hogy milyen ma a község vízellátása?
Hálistennek ma már egészen jó. Nem új a hálózat, 35 éve készült, ezért a hálózat felújításra szorul, a sok helyütt rozsdásodó vezetékeket polisztirén csövekre cseréljük. (Beszélgetésünket követően ki is megyünk egy közeli utcába, ahol néhány kisebb munkagéppel folyik az árkok ásása, a csövek behelyezése.) Minden nap kimegyek megnézni a munkálatokat, jelenleg egy csapat dolgozik, de hamarosan további 2-3 csatlakozik hozzájuk, év végéig be is fejezhetik a csövek cseréjét. Ez a víztorony már nem működik, az óvoda udvarán van a vízüzemünk kiépítve egy 250 köbméteres tartállyal, amelyből hidroforral nyomjuk a vizet a faluba. Ugyanúgy van a másik három faluban is a rendszer kiépítve, ma éppen Keresztúron végzik a tartály tisztítását, fertőtlenítését, azért ma ott szünetel a szolgáltatás.
Kamerával a hulladéklerakók ellen
Milyen ma a községben a közvilágítás?
Önerőből újítottuk fel a hálózatot, de most szeretnénk még modernebbre cserélni. A négy településen összesen 900 lámpatest működik, az újabb fejlesztéssel az égők fogyasztását a jelenlegi 40 wattról 18 wattra lehet csökkenteni, miközben a fényerő nő. Erre a célra a Környezetvédelmi Alapnál pályáztunk, s nyertünk finanszírozást. Vannak térfigyelő kameráink is, most rendeltünk újabb tíz darabot, ezek napelemmel rendelkezve saját magukat látják el energiával, mert olyan helyekre rakjuk ki, ahol nincs vezetékes áram. Létrehoztunk egy hulladékudvart is, ez liciten van, a hasonló szentmártoni volt a példa előttem. Ugyanakkor a szemétszállító céggel nem vagyok maradéktalanul elégedett, pontosan az a gond, hogy nagyon magasak a tarifáik. Erről még folynak a tárgyalások, szelektíven gyűjtik az emberek, a hulladékudvar e tekintetben sokat segít majd. Egyébként az említett napelemes kamerák célja elsősorban az illegális hulladéklerakás megelőzése lesz, sajnos az ilyen elő-előfordul.
Milyen a kapcsolat a polgárokkal?
Igyekszünk az itt lakó emberek minden óhaját teljesíteni, mert ha a községben az emberek jól érzik magukat, akkor a vezetőnek is jobb a helyzete. Arra is igyekszem figyelni, hogy ha lehetséges, akkor valamennyi fejlesztés vonatkozzon minden falura. Úgy az aszfaltozás, úgy az ivóvízhálózat, a kultúrházak, az iskolák tatarozása, ravatalozók építése. Minden téren igyekeztem egyensúlyt teremteni. Nálunk például már 2010-ben szinte minden jelentős utca le volt aszfaltozva. Ami még az eredményeinket illeti, meg kell említenem, hogy sikerült átadnunk egy sporttermet, méghozzá az iskola mellett, ami fontos szempont, hiszen a testnevelés órákat ott tudják tartani. Nagyobbra nem volt területünk a közelben, választhattuk volna persze azt a megoldást, hogy Keresztúron építsünk egy nagyobb csarnokot a dombtetőre, de az nem lenne megfelelően kihasználva. Ezt a beruházást is Cseke Attila fejlesztési miniszterségéhez köthettük.
21. századi községháza épül
Mi a helyzet a munkahelyek tekintetében?
Sokan járnak be dolgozni a közeli Margittára, sajnos nemrég két üzem is bezárt a városban. Amiben most reménykedem, hogy a megyei önkormányzat egy úgynevezett intelligens ipari parkot szeretne létrehozni Margitta és Monospetri között, ez olyan vállalkozásokat jelent, ahol innovációs és kutatási tevékenység is zajlik, bár ennél többet nem lehet tudni még erről.
Már beszéltünk arról, hogy ideiglenesen működnek itt a kultúrházban, milyen reményeik vannak arra, hogy az új hivatal elkészüljön?
Ugyan lelassult az új hivatal építésének az ügye, de a mostani miniszter nemrég azt mondta, már csak egy papír és egy aláírás hiányzik ahhoz, hogy a munka elkezdődjék. Megkaptuk az építési engedélyt, kész a terv egy modern és tetszetős, 21. századi épületre, a telket is megvásároltuk a Margitta felé vezető út mentén. A községháza udvarán lesz elektromos járművek számára töltőállomás, valamint garázs azoknak a gépeknek, amelyeket a GAL Bihos, a Bihar megyei Akciócsoport által nyertük uniós forrásokból, egy betontörőt, egy fahasítót, egy gally-aprító gépet, egy járműre szerelhető seprűs kefét, s egy gépet az utak sózására. Úgyhogy maradjunk abban, hogy ezt a beszélgetést négy esztendő múlva az új községházán folytassuk.
Úgy legyen!