VÍG HAJNALKA immár húsz éve dolgozik a kataszteri hivatalban, egy ideig az igazgatói tisztséget is betöltötte, sőt nemrég több mint egy éven át az Országos Kataszteri Hivatal vezérigazgatója volt. Munkájáról, kihívásokról és az itthon maradásról beszélgettünk. 

– Ön tősgyökeres nagyváradi, itt született, itt tanult és itt is dolgozik. Ez tudatos választás volt, vagy csak így alakult?

– Tudatos volt, itthon akartam maradni. A tanulmányaimat Nagyváradon az Ady Endre Líceumban végeztem informatika szakon, aztán a jogi egyetemen, ugyancsak a nagyváradi egyetemen. Mesterfoki képzésem van több szakterületen, munkajogban és polgári jogban. Egész pályafutásom alatt a törvények betartása jellemzett. Ebből kifolyólag is választottam ezt a szakmát. Matematika–informatika szakról jogi szakra átkerülni egy hatalmas változás volt, de úgy gondolom, hogy a jogi szakmában megtaláltam a hivatásomat.

– Lassan húsz esztendeje kataszterezéssel, kataszteri problémákkal foglalkozik. Az ember azt gondolná, hogy ez nem feltétlenül egy női szakma…

– A kataszternek két fontos eleme van, az egyik a műszaki rész, a másik eleme a jogi rész. A műszaki résszel foglalkoznak a topográfusok, a jogi résszel pedig a telekkönyvi dolgozók. Tehát mivel ez kettő részre van osztva, én a telekkönyvi problémákkal foglalkozom.

– Milyen problémákkal szembesül?

– Napjainkban szinte mindenkinek szüksége van egy telekkönyvi kivonatra, egy műszaki munkához, akár a Zöld Ház-programhoz, egy banki hitelhez, egy adásvételhez, egy hagyatékhoz, a tulajdonleveleknek a bejegyzéséhez. A román állam 1996-ban a hetes törvénnyel elkezdte ingyenesen az összes ingatlan telekkönyvi felmérétés. Ez azonban hatalmas csúszással kezdődött meg, 2015-ben indították el ezt az általános, szisztematikus, ingyenes felmérést, ami a kültelkekkel kezdődtek, és lassan elterjedt teljes községekre. Több síkon történnek ezek az ingyenes felmérések, egy része európai uniós forrásokból, más része az Országos Kataszteri Hivatalnak a büdzséjéből, és egy harmadik síkon is történhet, amikor a község a saját erejéből finanszírozza, elvégezteti a munkálatot és utólag a kataszteri hivatal visszafizeti az árát a községnek.

– Óriási munkáról beszélünk, és ebben a vonatkozásban is Erdély és a Partium mondhatni különutas, sokkal előrébb jár, hiszen az egykori magyar királyság területén az Osztrák–Magyar Monarchia idejéből már léteztek telekkönyvek, szemben a mai Románia többi részével. Előnyt jelentett-e az, hogy nekünk már volt egy ilyen adatbázisunk Erdélyben?

– Mindenképp előnyt jelentett. Az első telekkönyvek az 1890-es évekből, az 1900-as évek legelejéről vannak, és rengeteg olyan helyzetünk van belterekben, ahol az akkori felmérések a mai napig fedik a valóságot.

– Pedig 120-130 évvel ezelőtt még nem volt műholdas, lézeres technika, mint napjainkban, mégis sikerült pontosan meghatározni egy-egy telek fekvését és méretét. Napjainkban pedig még a modern technológia segítségével is akadnak gondok. Miért?  

– Jogilag minden esetben, ha történik egy felmérés, ez abszolút műszaki, matematikai, fizikai adatokkal történik, ezen lehet javítani. Ha a szomszédok látják, hogy nincsenek rendben a határvonalak, lehet javítani. Ami ezeket a műszaki munkákat illeti, azért történnek lassan, mert ezekre a felmérésekre a cégeknek egyszerűen nincsen kapacitásuk.

– Ha már a procedúra hosszúságánál tartunk, az RMDSZ-nek volt egy olyan módosítása a közismert 7-es törvényhez, amely nagyon sok embernek nagyon sok esetben megkönnyítette a dolgát A zsebszerződések okozta helyzet rendezéséről van szó. Milyen eredménnyel járt ez a módosítás?

– Az RMDSZ szenátori és képviselői rengeteg törvényjavaslatot kezdeményeztek, ami a 7-es törvényre vonatkozik. Az egyik legfontosabb módosítás az úgynevezett poszesszióval kapcsolatos, ez a birtoklási jogot érinti. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek van egy zsebszerződése, akkor egy műszaki felméréssel be lehet jegyezni a telekkönyvbe, és három év múlva tulajdonjoggá válik. Már az 1890-1900-as évekbeli telekkönyvekben is megjelenik tényleges birtoklás címszó alatt ez a birtoklási jog, amit a hetes törvénybe bevittek.

Ez rengeteg embernek segített remndezni a tulajdonjogi helyzetet, 2020 és 2024 között egészen pontosan 212 594 birtoklási jog lett bejegyezve Romániában. Tehát még egyszer, ezeket a javaslatokat az RMDSZ parlamenti képviselői javasolták a parlamentben, de egész Romániára vonatkozik, és 212 ezer ingatlanra lett bejegyezve a birtoklási jog, ami három év múlva tulajdonjoggá válhat.

– És mi a helyzet Bihar megyében?

– Bihar megyében ezalatt a négy év alatt 10 992 birtoklási jog lett bejegyezve. Tehát közel 11 ezer emberen tudtunk segíteni, hogy nem kellett közjegyzőhöz vagy bíróságra menjenek, hanem ezt a tényleges birtoklást bejegyezték a telekkönyvbe, természetesen néhány dokumentum alapján. De el lett kerülve egy hosszas pereskedés, egy hosszas közigazgatási procedúra.

– Volt egy másik nagyon fontos módosítás is, ami a házak körüli telkeket érintette…

– Igen, ez ugyancsak RMDSZ-es kezdeményezés volt. A 7-es törvény 41-es cikkelye alapján rendezve lettek a házak körüli telkek, udvarok helyzete, az sem volt megoldva egész addig, amíg a hetes törvény nem lett módosítva. Amíg az Országos Kataszteri Hivatalt vezettem, ezeket a módosításokat bevittük a 600-as számú rendeletbe. Ezt szabályoztuk, lebontottuk dokumentumokra, megmondtuk, ki mit kell csináljon a procedúrákban.

– Látszik, hogy nagy odaadással beszél a munkájáról. Mi az, amire igazán büszke?

– Büszke vagyok arra, hogy húsz évig kitartottam emellett a hivatás mellett, ami nem volt könnyű. Voltak periódusok, amikor nehézségekbe ütköztem, de túltettem magam rajta. Talán a legbüszkébb vagyok arra a másfél évre, amíg az Országos Kataszteri Hivatalt vezettem. Sok olyan rendelkezést adtam ki, amivel dolgokon változtattunk, próbáltuk felgyorsítani például ezeket az általános felméréseket. Úgy gondolom, a szakmámnak a csúcsa az Országos Kataszteri Hivatal volt.

– Gondolt valaha arra, hogy kipróbál valami mást?

– Nem, nem. Szeretem ezt a szakmát, nagyon sok embernek tudtam segíteni. Vannak helyzetek, amikor sajnos nincsenek békés megoldások, csak a bíróságra tudod küldeni az embert. De vannak helyzetek, amikor ki lehet küszöbölni dolgokat, és talán ez számít a legtöbbet, hogy számtalan emberen tudtam segíteni.

– És arra sem gondolt, hogy külföldön próbáljon szerencsét, akár a szakmáján belül?

– Ki van zárva.

– Ilyen erős itthon tartó erő?

– Nem akartam soha elmenni innen. Jól érzem itt magam. Minden ide köt.