Jó hírrel szolgál Veress Efraim szalárdi baptista lelkipásztor amikor szolgálati helyén felkeressük: dinamikusan fejlődő közösség az övék, 28 születésre még 10 halálozás sem jutott az elmúlt évek során. Ez figyelemre méltó számadat, hisz maga az egyházi közösség hozzátartozókkal együtt 160 lelket jelent. Teljes jogú taglétszám megközelíti a 100-at.

A lelkipásztor hét éve áll a közösség élén, azt megelőzően két évig ügyintéző státuszt töltött be. Veress Efraim felmenői is Istent szolgálták, édesapját, Veress Ernőt a szekuritate zaklatta, kínozta. Sorsáról, életéről bizonyságtevő könyv is megjelent. Beszélgetőpartnerem életének fiatalkori szakaszára is rányomta mindez a bélyegét. Kitiltották az egyetemekről, majd kényszermunkára ítélték. Így nem volt más lehetősége, 1988-ban átszökött Magyarországra. Ott elvégezte a teológiát, végül 1997-ben úgy döntött hazatér Erdélybe.

Imaházuk, amely 17 éve került felavatásra, modern építmény, a faluközpontban helyezkedik el. A paplakra igen büszkék, hisz a közösség önerőből építette hét évvel ezelőtt. Az önkormányzat hathatós segítsége is jól jött az adminisztrációs ügyek intézésében, de emellett gépekkel és egyéb eszközökkel is felsorakoztak a gyülekezet kezdeményezése mellett.

A „korfa” reménységre ad okot a jövőre nézve, a fiatal családokban általános a 3-4 gyermek születése.

Az országos Magyar Baptista Szövetség égisze alatt a Filadelfia Alapítvány által működtetett szalárdi idősek otthonának alkalmazottai is javarészt a gyülekezet tagjai közül kerültek ki. A bentlakók számára vasárnaponként a helyi gyülekezet tart istentiszteleti alkalmat, hét közben pedig Kiss Zoltán bihardiószegi lelkipásztor szolgál az idős emberek felé. Az otthonban végzett munkájuk legnagyobb elismerését az jelenti, hogy mind 44 hely be van töltve. Az intézmény nem felekezetfüggő, legtöbbjük nem baptista vallású. A gyülekezet idősei csak ritkán kerülnek az otthon lakói közzé, többségüket családja gondozza – magyarázza a lelkipásztor.

A falu kulturális életének meghatározó résztvevője a több mint fél évszázados múltra visszatekintő fúvószenekaruk, nemzeti ünnepeinken is jelen vannak.

A gyülekezet önerőből gazdálkodik, éves bevételük 40-50 ezer euróra tehető – tudjuk meg Veress Efraimtól. Ez azzal magyarázható, hogy a biblia tized járulék befizetése természetes számukra.