„A problémák azért vannak, hogy megoldjuk őket”
Hóver Gábor Zoltán testnevelőtanár immár tizenkilenc éve tanít Érszőllősön, és tizenöt éve az 1-es számú Általános Iskola igazgatója. Margittán született, a családjával jelenleg Albison él, de tizenkilenc éve Érszőllősön tanít. Nagyon szeret itt dolgozni, legfőképpen a közösség és az itteni emberek összetartása miatt vonzó számára a település. A polgármesteri hivatal részéről érkező állandó támogatás, pedig még inkább azt bizonyítja, hogy jól döntött, amikor Érszőllőst választotta.
A kézilabdának nagymúltú hagyománya van a térségben. Az Ér Kupát 1970-ben alapították Albison, az elején évente kétszer szervezték meg, ősszel és tavasszal, most évente egyszer tartják, május utolsó hétvégéjén. Egy kétnapos rendezvényről van szó, pénteken zajlanak a csoportmérkőzések, szombaton pedig a helyosztó megmérettetések, az elődöntők, kisdöntők és nagydöntők. Nyolc település vesz részt benne, egy-egy fiú- és lánycsapattal, tehát összesen tizenhat csapat indul. Általában 5-8 osztályos diákokból állnak a csapatok, de mivel sajnos minden környékbeli települést érint a gyereklétszámcsökkenés, ezért van, hogy már a nagyobbacska negyedikes gyerekek is beléphetnek a játékba.
Az érszőllősi gyerekek sokáig nem vettek részt az Ér Kupában, majd miután Hóver igazgató úr testnevelőtanárként az iskolához került, felvette a kapcsolatot a környező települések tornatanáraival, és megszavazták, hogy ezután az érszőllősi kézilabdacsapat is részt vehessen a Kupában. Így 2018 óta ők is versenybe szállnak.
Zsinórban többször is megnyerték a kupát, és ezt Hóver tanár úr a kemény munkának tulajdonítja, úgy a gyerekek részéről, mint a sajátjáról. Amíg nem volt meg az új sportcsarnok, csak márciustól kezdhették az edzéseket, mivel előtte még hideg volt. Most, hogy megvan a csarnok, egész évben zavartalanul edzhetnek. Sokáig egy kitaposott pályán játszottak, majd 2011-ben a polgármester jóvoltából egy betonozott pályát kapott a csapat. Az elsők voltak az Érmelléken, akik aszfaltozott pályán játszhattak. Két évvel ezelőtt pedig a polgármester úr azzal az ötlettel kereste meg az igazgatót, hogy mit szólna hozzá, ha építenének egy vadonat új sportcsarnokot. Az igazgatót nagyon meglepte és felvillanyozta a dolog, mert sosem gondolta volna, hogy amíg ő nyugdíjba megy megéli azt, hogy felavathassanak egy minden szempontból modern, új sportcsarnokot.
Idén január 20-án sikerült befejezni a munkálatokat, és a sportcsarnokot sikeresen átadták az iskolának. Azóta a testnevelés órák is a csarnokban zajlanak, aminek a gyerekek és a testnevelőtanár is nagyon örülnek. A sportlétesítmény felszereltségét illetően tényleg a legmodernebb a környékbeli sportcsarnokok közül. Egyike azon sportcsarnokoknak, ahol bordásfal is van, így gimnasztikai gyakorlatokat is lehet végezni benne. Két férfi, és két női öltöző található benne zuhanyzókkal, hajszárítókkal ellátva. Külön mellékhelyiséggel és zuhanyzóval a tanárok számára. Hangszórók és mikrofon is van a belső terekben. A tribün 102 férőhelyes, és a belső hőmérséklet optimizálására van fűtés és légkondicionáló berendezés is. Valóban egy utolsó generációs sportépítményről van szó, amiben minden megtalálható, ami akár egy nagyobb iskola igényeit is teljes mértékben kielégítené.
A gyerekek imádják az új épületet, a rövid két hónap alatt is nagyon sokat fejlődtek a kézilabda terén. Nagy szükség volt a fedett térre, ugyanis kedvezőtlen idő esetén nem tudták a szabadban tartani a testnevelésórákat. Ha pedig az iskola épületében tartották, az edzés zaja behallatszott az osztálytermekbe, és ez néha elég zavaró volt, főleg, ha épp felmérőt írtak a szomszédos osztályban. ,,Kimondhatatlan érzés, öröm és élmény az, hogy lemehetünk, és bármilyen az időjárás, nem zavarja a tornaórát. Gyerek és tanár számára egyaránt egy fontos mérföldkő ez.” A vakáció ideje alatt is nyugodtan meg tudják tartani a heti két kézilabdaedzést, akár este nyolckor is. A pályát erős reflektorok világítják meg, így akár este is problémamentesen lehet használni. Hóver igazgató nagyon büszke az iskola tanulóira. Büszkén mutatja a megnyert kupákat és érmeket, amiket a gyerekek a kézilabda mellett atlétika- és sakkversenyekről hoztak haza.
A település tanintézményeiben összesen tizenöt oktató van, a tanárokkal és az óvodapedagógusokkal együtt, így a hangulat igazán családiasnak mondható. Számíthatnak egymásra, családi probléma vagy betegség esetén helyettesítik egymást. Aki tanárként ide kerül, nem is igazán vágyik máshova. Igyekeznek odafigyelni úgy a gyerekek igényeire, mint a szülőkéire. Mindenkit szeretnének meghallgatni, és sosem zárkóztak el az építő jellegű kritikától. „A problémák azért vannak, hogy megoldjuk őket, együtt, csapatként”, vallja az igazgató. Bármi gond van, azt igyekeznek a legnagyobb komolysággal kezelni, és mindent megtenni annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül megoldódjék.
Folyamatosan azon vannak, hogy korszerűsítsék a helyi iskolákat, így tavaly nyáron a nagy iskolát kívül-belül felújították, az épület új festést kapott, és körbe lett öntve járdával. Úgy az iskolaudvarra, mint az óvoda udvarára filagóriák kerültek, illetve minden évben kimeszelik az osztálytermeket és a mellékhelyiségeket.
Ebben az évben a polgármesteri hivatallal úgy tervezik, hogy az óvoda komplett tetőszerkezetének javítását fogják megoldani, faanyagot, a cserepet vásárolnak. Sok a teendő, de az igazgató elmondása szerint keményen dolgoznak, és azon vannak, hogy a legmegfelelőbb körülményeket biztosítsanak a gyerekek és a tanárok számára a zavartalan oktatás érdekében. Kizárólag állami támogatásból biztosan nem tudnának boldogulni, ezért nagyon sokat jelent nekik a polgármesteri hivatal támogatása. Az országban nagyon kevés az az iskola, ami saját maga tudja kigazdálkodni a különböző fejlesztésekhez szükséges pénzösszegeket, ezért elengedhetetlen a helyi vezetőséggel való összefogás és szoros kapcsolatápolás.
