Építkező gyülekezet, összetartó reformátusság

A Szatmár megyei Tasnádon született OROSZ MÁRTA 1996-ban öltötte magára a palástot. Tíz évi érendrédi szolgálat után érkezett az Érbogyoszlói Református Egyházközségbe 2006 októberében.

Első szolgálati helye, Érendréd, nagyban meghatározta további életét, ugyanis ott ismerkedett meg férjével, aki most Albison tanító, az összevont I-III. osztályosokat okítja. Majd megszületett négy gyermekük: Anna, Máté, Ákos és Ábel. A legnagyobb, Anna teológia hallgató Debrecenben, Máté ugyancsak Magyarországon építészmérnöknek tanul. A két kisebb, Ábel és Ákos szüleivel él.

Torony a templom végében

A falut átszelő út egyik oldalán a templom található, vele szemben pedig a parókia. Az istenháza külső vakolata embernél magasabban le van hántva. Arra véltem, hogy a régi, gyengén szigetelt érmelléki épületek sorsára jutott, a salétrom, vagy a talajvíz támadta meg. De nem – mondja a tiszteletesnő – sokkal inkább az emberi hanyagság okozta kárról van szó, éveken át nem oldották meg az esővíz elvezetést. Most arra várnak, hogy a falak kiszáradjanak, az egyházkerületi építészeti szakértő szerint, ha sok munkával is jár, de a baj orvosolható. Bármilyen munkálatot akarnak elvégezni a templomon, mivel B kategóriás műemlék besorolású, akár egy ajtó kicseréléséhez is több engedély beszerzésére van szükség. Ez nagyban hátráltatja a munkálatok kivitelezését. Pedig már számtalanszor át volt építve a templom, tűzvész is pusztította, de mivel egyetlen oldalfala Árpád-kori, ezért a nagy megszorítás. A mindig mosolygós lelkipásztornő kérdésemre, hogy miért a templom hátsó részén kapott helyet a torony, saját feltételezését mondja el. Mivel bizonyított, hogy a templomot 1862-ben tűzvész pusztította el, a falu egy részét sem kímélték a gyilkos lángok. Sőt, rá egy évre ismét megismétlődött ugyanaz a szerencsétlenség. Feltételezhető, hogy az újjáépítéskor költözött át a falu a mostani helyére. Ezért tűnik úgy, mintha az istenháza hátat fordítana a falunak. Orosz Márta ittléte óta az ablakok, nyílászárok cseréje mellett a tetőzetet is újrabádogozták. Egy erőteljes vihar a templomsüveget mozgatta meg, így annak faszerkezetét is biztonságosabbá tették.

Parókia helyett gyülekezeti ház

A parókia épülete1895 lett megvásárolva, pontos építési ideje ismeretlen. A lelkésznő Bogyoszlóra érkezésekor a paplakot elhanyagolt állapotban találta, amin javítgattak azóta. Történt ugyanis, hogy amikor norvég hittestvéreiknél jártak, azok rákérdeztek, hogy mire lenne leginkább szükségük, miben támogassák őket. Bár elengedhetetlen lenne egy új parókia építése is, a lelkésznő mégis azt mondta, hogy egy gyülekezeti házat szeretne. A norvégok a zsebükbe nyúltak, első körben ezer, majd pedig ötezer eurót adományoztak. Évente ifjúsági találkozókat, táborokat szerveznek a fiataloknak, illetve családi napot tartanak. Van úgy, hogy hetven fiatal is megfordul náluk, ezért is vált szükségessé az építkezés. Mindeddig egy régi, de felújított magtárépületet használnak közösségi imateremként.

Adakozó gyülekezet

A gyülekezeti házban helyet kapott egy nagyterem, konyha, kamra, illemhely, illetve kazánház a központi fűtés biztosítására. Külsőleg parasztház jellegű az épület tornáccal, kerekített oszlopokkal. A még mindig folyó építkezésre (lásd képünket) nem igényeltek pályázati pénzt, lépésről-lépésre haladnak a munkálatokkal, ahogyan bevételeikből telik. Örömmel mondja a lelkésznő, hogy adakozó a bogyoszlói reformátusság. A gyülekezet lélekszáma 543, amelyből 450 a járulék fizető. Ez bizony lélekszámfogyást jelent, a faluba érkezésekor 630-an voltak. Biztos bevételi forrást jelent a 21 hektárnyi földbirtok, ami után bérleti díjat kapnak, továbbá erdő- és legelőjoggal rendelkeznek. A szomszédságukban lévő tanintézet egyházi területen fekszik, az önkormányzat bérleményt fizet utána.

Biharorszag teszt

FREE
VIEW