Építkező község a Bisztra partján

Vincze Nándor, Tóti község polgármestere

Kérem, tekintsünk vissza az elmúlt évek községbeli eredményeire!

Ebben a végéhez közelgő mandátumban négy esztendő munkája 35 pályázatot jelent, ezek egy része folyamatban van, egy része közbeszerzés alatt, néhány pedig kilencven százalék feletti arányban készen van. És persze van néhány olyan is, amit már átadtunk, mint például az ANL-tömbházat a fiatal családoknak két hónapja. Tizenhét egyforma, kétszobás lakásról van szó, másfél év alatt épültek. Országosan egyediek vagyunk abban az értelemben a központi lakásügynökség programjában, hogy hőszivattyús, padlófűtéses megoldást alkalmaztunk, egyébként menet közben saját költségünkre áttervezve az eredeti fűtési elképzelést. Ezzel a családok is spórolnak, valamint az önkormányzat is jobban jár. A felelősség, a működtetés ugyanis a mi feladatunk, a bérleti díj egy része megy a lakásügynökségnek, az emberek a közköltségeket is nekünk fizetik.

Ha többet dolgozik, többet fizessen?

Szerencsére egy olyan kivitelező cég, a margittai Ambrus-féle vállalat volt a kivitelező, mely jó munkát végzett, ráadásul időre, ami manapság nagy szó. Amilyen ütemben dolgoztak, olyan ütemben kellett mi is a közműveket a tömbházhoz vigyük, s ugyancsak az önkormányzat építette meg a kazánházat másfél hónap alatt. Amit az üggyel kapcsolatban némiképpen sérelmezek, illetve nem látom igazságosnak, hogy a bérleti díjak összegét jövedelemfüggővé tették, mondván, hogy aki többet keres, az fizessen is többet, ráadásul elég nagyok az eltérések. Miért kell többet fizessen az, aki többet dolgozik, jobb fizetést érő végzettséget szerzett, netán két munkahelye is van? Ezt a rendszert a Fejlesztési Minisztérium határozta meg, én csupán annyi változtatást tudtam kieszközölni annak kapcsán, hogy kik juthatnak itt otthonhoz, hogy az illető munkahelyének 50 kilométerben maximált távolságát felemeltem tanácsi határozattal hetven kilométerre. Így az is igényelhetett lakást az ANL-tömbházban, aki Nagyváradon dolgozik. Furcsa módon ezért megtámadtak a román sajtóban, az nem zavarta őket, hogy ugyanazért a lakásért egyesek 73 lejt kell fizessenek, más 460-at, én ezt igazságtalannak tartom, s hangsúlyozom, ezek nem szociális lakások, hogy ilyen szempont legyen elsődleges.

Mi az oka annak, hogy a Tóti művelődési ház előadótermében beszélgetünk, s nem a polgármesteri hivatali irodájában?

Több olyan projektünk is van, – s ezek közül az egyik a polgármesteri hivatalt érinti – amelyek célja ingatlanok energiahatékonysági fejlesztése. Valamennyi iskolánkat érinti ez a projekt, Tótiban össze is kellett húzódni a tanítással, jelenleg az elemi iskolában folynak a munkálatok, ezért az 5-8. osztályos iskolában délelőtt és délután is folyik az oktatás. Ez az oka annak, hogy éppen nekem sincs irodám, itt dolgozunk a művelődési házban, még egy-másfél hónapig ilyen körülmények között, de szerintem megéri.

Ugyanúgy, mint az ANL-lakásoknál, itt is padlófűtést alkalmazunk, hőszivattyúk is lesznek, napelemek, s elvégeztük az érintett épületek szigetelését is, továbbá a nyílászárók cseréjét. Annyit csináltam még, hogy meghagytam az eredeti fűtési rendszert is mindenhol, hogy ha szükséges, hideg időben rásegítsünk erre a típusú fűtésre.

Ugyancsak a kilencven százalékban elkészült fejlesztések között említhetem, hogy hidakat építettünk itt Tótiban és Rétiben. A maradék tíz százalékot most nehezen tudjuk behajtani a kivitelezőn, vagy rossz anyagi helyzetbe kerültek, vagy túlvállalták magukat munkákkal, s nincs szabad kapacitásuk. 2018 óta tart ez a huzavona. Az egyik híd itt ível át a Bisztra felett a temető felé, a másik a folyó által kettéválasztott Réti két részét köti össze. Szerencsére, a rétiek tudták használni azt a szolgálati hidat, amit még a Bechtel épített a sztrádaprojekt kezdetén. Mindkét épülő hidunk használható, ami hiányzik, az a járdák aszfaltozása, valamint a hidak egyik oldalán a korlát.

Monitorizált vízhálózat

Úgy tudom, az utak tekintetében már korábban komoly fejlesztéseket végeztek, mit sikerült ezeken folytatni az utóbbi években?

Valóban, a környéken a legjobban állunk az aszfaltozott utak tekintetében, a tanyákra pedig jó minőségű kövezett utak vezetnek. Négy ilyen tanyánk is van, egy itt Tóti közelében, három pedig Cséhteleken, köztük a javarészt szlovákok lakta Rovina. Aszfaltozni ezeken a szakaszokon is szerettem volna, de azt a pályázatot elbuktuk, annál jobban örültem annak, hogy nyertünk támogatást a vízhálózat bővítésére. Szeretnénk kiegészíteni a meglévő vízforrásainkat, új kutakat fúrunk 300 méter mélységben, s minden kút mellé telepítünk ötszáz köbméteres víztározót, ellátva szivattyúrendszerrel, vízminőséget javító rendszerrel. Ha nem megfelelő paraméterű a víz összetétele, azon tudunk javítani. Szerencsére itt a környéken többnyire jó minőségűek az ivóvizek, csak Cséhteleken van problémánk a vastartartalommal. Az is fontos szempont, hogy folyamatosan tudjuk majd monitorizálni a rendszert, a szivattyúktól kezdve az intelligens vízmérő órákig. Ezeket már leolvasni sem kell, maguk továbbítják az adatokat, legalább nem kell a vízszolgáltató cég emberei egész nap járják a falut.

Mi a helyzet a község közvilágításával?

Mindenhol korszerűsítettük a világítást egy másik pályázatból, a Környezetvédelmi Alap támogatásából új lámpatesteket helyeztünk ki. Ennek a pályázatnak eredetileg 850 ezer lej volt az értéke, végül ennek a hatvan százalékát kaptuk meg, a többi részt a saját költségvetésünkből egészítettük ki. Ez mintegy 150 ezer lejt jelentett, amit nem könnyű előteremteni, hiszen nekünk kisebbek a bevételeink, kevés cég működik a községben, sokan innen járnak dolgozni Margittára, Nagyváradra, s persze ott fizetik a jövedelemadót utánuk. De ha már a saját bevételekről szólok, csináltam egy jó szerződést, ami biztos jövedelmet hoz Tótinak, a terebesi legelőn hoztak létre egy napelemparkot, ami évente 15 ezer eurót hoz a terület után, továbbá a megtermelt energia értékének a két százalékát.

Térfigyelő kamerákkal is rendelkezünk, ezek elsősorban balesetek után lehetnek hasznosak, illetve kétségtelen a visszatartó erejük lopások-betörések elkövetése kapcsán.

Ugyancsak a megvalósulás útján lévő tervünk egy hulladék-lerakat létrehozása Terebesen, többek között építkezési törmelékeket, gumiabroncsokat lehet majd oda vinni a körbekerített telepre, minden olyan hulladékot, amely nem képezheti részét a háztartási szemétnek.

Egyedi víztisztító rendszer

Milyen további folyamatban lévő beruházást említene még?

Az egyik legfontosabbról nem beszéltem még, ez a PNDL2 program égisze alatt a szennyvízelvezetési rendszer kiépítését célozza. A mienk egy különleges, majdhogynem egyedi rendszer lehet, aminek oka a településen meglévő szintkülönbségek. Krassó-Szörény megyében tekintettem meg működés közben egy ilyen rendszert, amelynek a lényege az, hogy minden háztartásnak egy külön szennyvíztárolója van, egy darálós szivattyúval, ez továbbítja a piszkos vizet az utcai hálózatba. A sok kis szivattyú létrehoz egy 2.5-3 atmoszférájú nyomást, ami továbbítja a szennyvizet a tisztítóig. Egy átemelő szivattyút is kellett telepítenünk, mert viszonylag hosszú a falu. A csövek már le vannak fektetve, a tisztítót most szerelik fel a gépekkel, következhet a háztartások csatlakoztatása. Év végéig biztosan végzünk ezzel a projekttel.

Hogyan halad a községben a telekügyek rendezése, a hiányzó részek betelekkönyvezése?

Mi benne voltunk abban a programban, amely ezt a gondot volt hivatott rendezni. De nem sikerült befejezni, úgy is fogalmazhatok, hogy három éve hiteget bennünket az a cég, amellyel szerződést kötött a földhivatal. Például magában Tóti településen 250 hektár olyan területet azonosítottak, amelynek nem találták a gazdáját. Ilyen rendes körülmények között nem létezhet. Vagy van például 230 olyan birtoklevél, amit ki kellene adjunk, de nem jönnek érte a tulajdonosok. Mivel nem érdekük, valószínűleg már rég eladták, sokan már nem is laknak itt közülük. Pedig én mindenkinek küldtem ki ajánlott levelet, s a 230-ból jelentkeztek tízen. Pedig lehetne telekkönyvezni ezeket a földeket, azok, akik használják, csinálnánk egy tulajdoni jegyzőkönyvet, s ki lehetne adni rá a használati jogot, három év múlva az illető tulajdonossá válhat.

Mit gondol, hány év múlva készül el a községet elérő autósztráda szakasz?

Hát, én nagyon remélem, hogy beindul végre ez a dolog, vagy mondjam úgy, újra beindul. Aláírták a szerződést a Bihar–Terebes és a Terebes–Széplak szakaszokra. Legalább a magyar határtól idáig érjen el az autósztráda. Ez számunkra komoly lehetőségeket kínálhat. Emlékszem, amikor a Bechtel cég elkezdte építeni erre a sztrádát, egymás után jöttek az érdeklődő, befektetni szándékozó cégek emberei, s kerestek területeket, tudva, hogy itt nálunk is lesz lehajtó a sztrádáról.

Magyar egyháznak nem jár megyei támogatás

Milyen egyéb, nem feltétlenül projekt jellegű dolgokról tud még beszámolni?

Az egyházakkal jó a kapcsolatunk, a református egyházközségben egy új, energikus lelkipásztor szolgál, aki a Szatmár megyei Irinyből került hozzánk. A plébános úr Micskéről szolgál be, vele is nagyon jó a kapcsolatunk. Azért a téma kapcsán egy kevésbé szívderítő dologról is be tudok számolni: a megyei tanácsnál az egyházaink számára támogatást igénylő csomagból mindenféle magyarázat nélkül levágták a magyar egyházakat, a református és a római katolikus egyház igénylését, maradtak az ortodoxok, a román baptisták és a pünkösdisták. Ez egy újabb érv amellett, hogy mindenhol ott kell lennünk a döntéshozatalban, ha azt szeretnénk, hogy a mi érdekeink is érvényesüljenek, legyen szó a helyi tanácsról, országos vagy megyei testületekről. Mi az egyházi támogatásokat, amikor lehetőségünk van pénzt adni, mindig az alapján osztjuk el, hogy melyik felekezetnek hány híve van. Azért hangsúlyozom, hogy amikor pénz van, mert az az igazság, hogy a pályázatok terén most kissé túlnyertük magunkat, s a kereskedelmi bankoktól az önrészekhez nem kapunk hitelt, most viszont kijött egy kormányrendelet, ami lehetővé teszi, hogy az államkincstáron keresztül oldjuk meg a finanszírozásnak ezt a részét.

Hogy haladnak a gázbevezetési munkálatokkal?

Már sikerült a fővezetéket behoznunk a faluba. Ez egy középnyomású rendszer, erre rácsatlakozhatnak a főutcán lévő háztartások. Ha sikerül a kincstáron keresztül hitelt felvenni, ez mintegy 4,5 millió lejt jelent, akkor a pályázati önrészek mellett a gázbevezetés ránk eső költségeire is jut majd. Akkor van baj, s ezt nem tudta a kormány megoldani, amikor elfogy a finanszírozási szerződés alapján megállapított összeg, de a munkálat még csak 70-80 százalékon áll, mert érthető módon többet számoltak el az anyagok drágulása miatt, amire előre nem lehetett számítani, mi önkormányzatok pedig ott maradunk a félkész beruházásokkal. Hasonló helyzet állt elő a készülő sportcsarnokunknál, amely egy 180 férőhelyes lelátóval is rendelkezik majd, s most hatvan százalékban van kész. Itt az történt, hogy tavaly június és október között nem fizették a vállalkozónak járó pénzt, akkor félbe is hagyták a munkát. Nemrég viszont újrakezdték, remélem, az idén ezt is be tudjuk fejezni. Cséhteleken és Terebesen műfüves focipálya épül öltözőkkel, mosdókkal, előbbi faluban a tavasszal adtuk át a felújított művelődési házat.

Dolgozunk, igyekszünk teljesíteni a vállalásainkat, s nagyon örülök abban, hogy van utánpótlásunk, hiszen a mi tanácsos jelöltjeink között most ketten is vannak, akik még harminc év alattiak.