Interjú Geréb Miklós lelkipásztorral
Mikor jelentek meg az első reformátusok a településen? Mikor épült a templom?
Tóti középkori temploma a 15. században épült. Pontos évszámot nem tudunk. B-kategóriás műemlékként tartják nyilván. A történelmi Magyarországon 1567-től beszélünk református egyházról, ekkor fogadta el a debreceni zsinat a II. Helvét Hitvallást. Azonban a magyar reformáció kezdetei lényegesen korábbra nyúlnak vissza, a fennmaradt források szerint Tóti 1556-tól már reformált helynek számított. Ezt az évszámot hitelesnek tekinthetjük, hiszen több tekintetben sorsfordító események zajlottak: meghalt a váradi püspök, utódja már nem tudta elfoglalni székhelyét, mert az erdélyi rendek visszahívták Izabellát és János Zsigmondot, akik politikájukban határozottan a reformáció mellé álltak, s kezdetét vette Várad kilenc hónapig tartó ostroma.
Az évtizedek folyamán milyen állagmegőrző beavatkozásokra volt szükség, illetve mikor történt a legutóbbi felújítás?
A templom az évszázadok során több átépítésen ment keresztül, mai formáját részben az 1830-as átalakításnak köszönheti, amikor kibővítették a hajóját és tornyot építettek hozzá, míg 1866-ban az addigi zsindelytetőt cseréppel váltották fel. Volt egy átfogó felújítás a rendszerváltást követő években. Mindannyiunk örömére ma egy kívül-belül megújult, tetszetős istenháza áll Tóti központjában. Az AFIR keretében megvalósult projekt még 2017-ben keződött el: a vakolattól kezdve, a tetőn át a bútorzatig és az épületgépészeti munkálatokig sok mindent magába foglalt ez a pályázat. Korszerű és – mivel túl vagyunk az első téli tapasztalaton – hatékony fűtési rendszerrel látták el, de különös értéke a beruházásnak az a Viscount orgona, ami 4 manuál+pedál és 69 regiszteres diszpozíciójával egyedi zenei hangzásvilág megszólaltatását teszi lehetővé. 2023-ban fejeződtek be a munkálatok, s a gyülekezet többéves kihagyás után újra beköltözhetett a templomba.
Milyen a gyülekezeti élet- egy átlagos vasárnapon mennyire telik meg a templom, hány temetés, keresztelés, konfirmálás volt az utóbbi évben?
Tóti egy minden tekintetben tettrekész és igényes magyar közösség. Talán éppen ettől maradt meg egy erős magyar szigetnek a Bisztra és a Réz-hegység vonzásában. Nem vagyok a számok rabja, s nem hiszem, hogy a statisztika a legalkalmasabb módja egy gyülekezet minősítésének: az egyház az örök igével, Jézus Krisztussal, aki tegnap, ma és mindörökké ugyanaz, ad egy támpontot és egy megnyugtató biztonságot a folyton rohanó embereknek. Nem vagyunk egyformák, van, aki gyakrabban elfárad, gyakrabban van szüksége csendre, gyakrabban szomjazik meg, mint más. A harang akkor is szól, ha tömegesen indulnak el a templomba, s akkor is, amikor csupán egy tucat hívő vesz részt a szertartáson. Az egyháznak az a küldetése, hogy mindig ott legyen a középpontban, s biztosítsa a találkozási helyet Istennel és az emberekkel. Ilyen értelemben vasárnap délelőtt egy népes gyülekezettel, délután egy családiasabb közösséggel van dolgunk. Egy éve vagyok a gyülekezet lelkipásztora, ugyanakkor az elmúlt egy év során több olyan ünnepi alkalmunk volt, amikor szó szerint megtelt a templom, sőt székeket, padokat kellett még behozni. A tóti emberekről az első benyomásaim alapján azt mondhatom, hogy templomszeretőek, s ez meglátszik abban is, hányan jönnek templomba vasárnap, ünnepekkor, bűnbánati héten, de látszik a perselyes és rendkívüli adományokban is. 2023-ban 6 keresztelés és 6 temetés volt, 5-en konfirmáltak és 2 házasságkötés történt. 2024 első negyedévében eddig 4 temetésnél tartunk, 2 ifjú konfirmált, ill. 1 felnőtt részesült a keresztség sákramentumában. Ugyanakkor 3 esküvő szerepel eddig az előjegyzési naplóban erre az évre, s a konfirmációi oktatásban most egy népesebb, 15 fős csoport vesz részt.
Milyen egyéb ünnepségek szoktak zajlani az egyházközség szervezésében?
Nem ünnepségeknek nevezném, inkább színes és változatos közösségi életnek, amire törekszünk és amit próbálunk megélni a református gyülekezetben, felebaráti szeretettel és nyitottsággal a többi felekezet irányába. Említettem az orgonát. Ehhez kapcsolódva tavaly elindítottuk a Tóti Zenei Esték elnevezésű programot, két orgonakoncertet sikerült megszervezni, s idén is folytatódni fog a kezdeményezés. Sok év kihagyás után újraindult a 101. Szent István Cserkészcsapat, jelenleg 22 tagot számlálunk, felnőtteket és gyermekeket egyaránt. Szerveztünk a Felszeg utcában felnőttképzést és lelki hétvégét is már a cserkészekkel. Rendszeres programjaink a felnőtteknek szóló bibliaórák, a beteglátogatások, megtartottuk a vakációs gyermekbibliahetet és az ökumenikus imahetet. Otthont adtunk egy év eleji csendesnapnak, ahol a bibliatanulmányozást a közös imádsággal és tanúságtételekkel erősítettük meg. Nemrég alakult az énekkar, húsvétkor szolgáltunk először nyilvánosan, nagy lelkesedéssel és szeretettel jönnek a szabadidejükben ezek az emberek a heti rendszerességű próbákra. Az ifjúsággal keressük a közös hangot és cselekvési lehetőségeket: kirándulás, filmklub, társasjáték-est és bibliaórák alkalmával. Tripó Melinda vallástanárnő segítségével vasárnap délelőttönként gyermekistentisztelet keretében foglalkozunk a vallásórás korosztállyal.
A Tóbiban született Gittai István költő emlékének az ápolásáról ha mondana néhány szót a tiszteletes úr.
Gittai Istvánról, sajnos, nem beszélünk eleget. Életműve több figyelmet érdemel: a József Attila-díjas, Magyar Érdemrenddel kitüntett költő községünk díszpolgára volt, s nem véletlenül kapta ezeket a rangos elismeréseket. El tudnám képzelni, hogy az iskolával partnerségben évente szavalóversenyt rendezzünk, ahol versei és gondolatai újra és újra „megelevenednének”, ízlelgessük őket, az észjárását, a szókapcsolatait. A jövő nemzedéknek is identitásformáló szellemi teljesítmény az ő öröksége.
A koronás emlékművet mikor avatták, miért?
Március 15-e alkalmából készült a templom kertjében a Szent Korona Emlékjel. Hiányt pótol, hiszen Tótiban még nem volt ezelőtt köztéri szobor vagy műalkotás, nem volt egy olyan emlékhely, ahol a nemzeti ünnepek alkalmából koszorúzzunk. A Szent Korona Tótihoz nemcsak elvontan, eszmeiségében, hanem konkrét történelmi epizód miatt is kapcsolódik, ti. 1849-es menekítése alkalmával megszálltak vele a községben.
Milyen terveik vannak?
Azzal a szándékkal vettem át a szolgálatot Tótiban, hogy a református egyház megkerülhetetlen tényező legyen a község életében: adjon tartalmat az ünnepeknek és legyen üzenete a hétköznapi életben. Legyen az egység és egyetértés előmozdítója és nyitott minden ember számára. Szükség van a különböző lelkiségi csoportokra: amelyeken keresztül sajátos módon tagolódunk be a Krisztus-test egységébe – a nőszövetségre, a diakóniai csoportra, az ifjúsági szövetségre. Ezeket nem lehet vezényszóra létrehozni, de bátorítani kell őket, hogy keressék és találják meg a helyüket az egyházban.
Folyamatban van az egyházi földek telekkönyvezése. Mivel a templom elkészült, sorban a többi ingatlanunkkal is foglalkozni kell. Abban egyetértettünk a presbitériummal, hogy felújítás szempontjából elsőbbséget élvez a régi parókia épülete, amit imateremként használunk, itt folynak a bibliaórák, a káté és vallásórák. Az épület nagyon régi, lelakott állapotban van, a következő néhány évre feladja a munkát.
Milyen az együttműkődés az önkormányzattal?
Ha abból indulunk ki, hogy az egyház is és az önkormányzat is az emberekért létezik, nem hatalom, hanem szolgálat, akkor mindjárt megtaláltuk a közös nevezőt. Hitvallásunk, a Heidelbergi Káté alapján – lásd az ötödik és hatodik parancsolat magyarázatát – is az a célunk, hogy építő együttműködés valósuljon meg közöttünk. Vincze Nándor polgármesterrel úrral az elmúlt egy évben szinte napi szinten találkoztunk és túlzás nélkül mondhatom, hogy minden területen számíthatunk rá: kérdéseinkkel, terveinkkel és a gondjainkkal egyaránt. Olyan felkészültségű és szakmai tapasztalattal rendelkező ember, aki a közösség fejlődését és felekezettől, nemzetiségtől függetlenül az egész község érdekeit képviseli. Ez látszik a beruházásokon, a közösségi programokon. Hosszú távra tervezünk!
