A 2023 őszén rendezett ünnepi táblaavatót záró közös koszorúzást követően testvértelepülési szerződés aláírására került sor a Kiskereki polgármesteri hivatalban, Kiskereki és a kárpátaljai Nagybégány elöljárói között. A Nyíri Sándor és a nagybégányi elöljáró, Nagy Anna által aláírt dokumentum azt is jelzi, hogy a bihari községnek immár tizenkét testvértelepülése van

S hogy ezt miért tartja fontosnak Kereki polgármestere? Egy korábbi, hasonló rendezvényen így nyilatkozott: „Ahogyan egy családon vagy településen belül fontos az összetartás, hasonlóképpen a nemzet ilyetén való egyben tartása is létkérdés. Ezért is igyekeztünk a magyarországi kapcsolatépítés mellett a hasonló sorsra jutott, elszakított nemzetrészeken élőkkel is erősíteni az összetartozást. Sokat tanulunk egymástól, kulturális értékeink felmutatása mellett a gazdaságerősítő motiváció is jelen van”.

Az első kapcsolatfelvétel az ottaniak kezdeményezésére a magyarországi, közeli Nagykerekivel történt. Nem a véletlen hozta össze őket a szintén magyarországi Öcsöddel sem. Tudni kell, hogy a török időkben több öcsödi lakos Érkeserűbe menekült. Arról viszont nem tudni, hogy a veszély elmúltával hányan mentek vissza szülőfalujukba, illetve hányan maradtak végleg az Érmelléken. Egy bizonyos, az egyik öcsödi falurészt Keserűnek hívják, alighanem a visszatelepültek odaköltöztek egykoron.

A kiskereki önkormányzat igyekezett az elszakított országrészeken élőkkel is kiépíteni kapcsolatot. Így sikerült testvértelepülési nyilatkozatot aláírniuk a felvidéki (Szlovákia) Hosszúszó, a kárpátaljai (Ukrajna) Gút, a muravidéki (Szlovénia) Szentlászló települések képviselőivel. Mindezzel párhuzamosan tovább bővült a magyarországi testvértelepülések palettája is. Így léptek kapcsolatba a Komárom-Esztergom megyében található Naszállyal, Felsőtelekessel, Újfehértóval, Szentgyörgyvölggyel, Kokaddal és Kerekivel. Ez utóbbi nem keverendő össze sem Nagykerekivel, sem pedig Kiskerekivel.