Beszélgetés Grim András megyei tanácsossal, szórványpolitikussal

Beszélgetésünket azzal indítanám, hogy a Bihar megyei magyar közösség sokféle helyzetben élnek. Ugye, vannak a tömbmagyar települések, vidékek. Az Érmellékre gondolok elsősorban, aztán vannak olyan települések, ahol hasonló az aránya a románoknak és a magyaroknak, gondolok Szalontára, Margittára. És akkor van magyar szempontból sok olyan település, elsősorban Sebes- és a Fekete-Körös völgyében és Dél-Biharban, illetve a Réz-hegységben, ahol szórványban élnek. Arra kérem, mint a téma szakértőjét, hogy kezdetben általánosságban beszéljen a Bihar megyei magyar szórvány helyzetéről, jelenéről, sajátosságairól.

Azt tudni kell, hogy Bihar megye területének a kétharmada a magyarság szempontjából szórványnak felel meg. Elsősorban a Sebes-Körös völgyében és a Fekete-Körös völgyében élnek a szórvány magyar közösségek, ehhez csatlakozik a Réz-hegységbeli magyarság, továbbá a Berettyó-völgyi, illetve a dél-bihari magyarság. Ez összességében körülbelül 20 ezer főt jelent.
Ezekben a térségekben is vannak olyan települések, Örvéndre vagy Tárkányra gondolok, ahol az adott faluban többséget alkot a magyarság. Ugyanakkor vannak olyan települések, ahol már csak néhány magyar él, Kövesegyháza például, vagy Vaskohsziklás. Ezeknek a magyar közösségeknek minden különbözőségük ellenére van egy sajátos helyzetük. Ami összeköti őket, hogy román többségi közegben léteznek, s ezekben a közegekben megtanultak jól együttműködni a többségi nemzettel, illetve kialakítani az ott élő románsággal egy egy párbeszédet. Tehát a szórványmagyarságnak van már egy komoly rutinja, arról, hogyan kell párbeszédet kezdeményezni, illetve együttműködni, együtt dolgozni, ugyanakkor kiállni az érdekei, illetve az érdekképviselete mellett.

Mennyire eltérő ezeken a vidékeken, településeken a többségi románság hozzáállása? Tudna-e mondani olyan példát, ahol inkább negatívabb, illetve tud-e jó példákat mondani, ahol a többségi románság, vagy a többségi románság vezetőinek, akár önkormányzati, egyházi, stb. pozitív a hozzáállása a magyar szórványhoz?

A történelem az meghatározta ezeknek a közösségeknek a helyzetét, de azt el tudom mondani, hogy az elmúlt évtizedekben sokat javult ez a kapcsolat. Nyilván, amikor régiókról beszélünk, azért figyelembe kell vinni, mert mindegyik régiónak megvolt a maga sajátos történelme. A Sebes-Körös völgyében, Vársonkolyostól egészen Fugyiásárhelyig durván olyan hét-nyolcezer magyar lakik, ide tartozik az említetteken kívül Rév, Magyarkakucs, Élesd, Feketeerdő, Telki, Örvénd, Mezőtelegd, Pósalak, Pusztaújlak, Köröskisjenő. Ezen a vidéken van egy polgármesterünk Alsólugason, illetve egy-egy alpolgármesterünk Réven, Élesden, Telkiben és Telegden, továbbá több településen képviselve vagyunk a helyi tanácsban. Az együttműködés többnyire jó, létezik párbeszéd, látszik, hogy a községek, illetve Élesd város vezetőségében már régóta ott vagyunk. Tehát van egy fejlődés, egy határozott fejlődés a magyarság szempontjából, közösségi házak jöttek létre, templomokat újítunk föl, illetve meghatározza az a tény, hogy azért relatív közel van Várad, az E60-as országút mentén könnyebben lehet Váraddal a kapcsolatot tartani.

Illetve amikor van vasút, akkor vasút is.

Az sajnos már inkább kiment a divatból. Autóval szokás gyakrabban járni.

Viszont akkor ennek a régiónak a lakosai nagyon örülnének, ha elkészülne az észak-erdélyi autópálya.

Azt nagyon várjuk. Én is ott lakom amúgy Örvénden. Nagyon várjuk, hisz sok településen élhetetlen a mindennapi élet, hisz olyan, mintha autópálya mellett élnénk, ami azért meghatározza ennek a településnek, ennek a régiónak az arculatát, az élhetőségét, ezért nagyon-nagyon várjuk, hogy megépüljön az Észak-erdélyi autópálya, hisz a forgalom jelentős százaléka átmenne az autópályára. Inkább csak azok használnák az E60-ast, akik Bánffyhunyad és Várad között járnának, nekik nem lenne érdemes felmenni a pályára.

A mostani nagy kamionforgalom is csillapulna.

Folytanám a Fekete-Körös völgyével. Ugye, ez Belényes-központú vidék. Itt is több községben laknak magyarok. Ugye Tárkányban a magyarság többséget alkot, 55 százalékot. Várasfenes községben is jelentős a magyarság számaránya, továbbá szép számban élnek még Belényesújlakon, Magyarremetén, Kisnyégerfalván továbbá már csak néhányan Vaskohszikláson, Diófáson. Itt több községben is van alpolgármesterünk, Magyarremetén, Várasfenesen, Kisnyégerfalván, Diófáson, tehát három községben, illetve Diófáson, amely város. Itt is jó a kapcsolat a magyar és a román közösség között. Párbeszédet folytatnak, illetve együtt dolgoznak, amellett természetesen az érdekképviselet azért fontos szerepet játszik az ottani magyarság érdekében.

Azt hiszem, talán Tenkét még nem említettük, Tenkét és környékét.

Ehhez kapcsolódik ugye Árpád, Erdőgyarak, Mezőbaj, Mezőbikács, Cséffa és Oláhszentmiklós, illetve Biharsályi is, továbbá Váradles, illetve Szalonta mellett Ant, Tamáshida. Ezen a környéken a hajdúvárost nem számolva olyan 3-4 ezer magyar él, míg a Fekete-Körös völgyében a magyarság körülbelül 6-7 ezer főt jelent. Amit eddig nem említettünk a Réz-hegység kapcsán, az Papfalva, Felsőderna, Tataros községében Varaszló és Tataros, illetve Fegyvernek. Itt összesen pár száz magyarról beszélünk.

Ha már itt tartunk, esetleg említsük meg, hogy a Réz-hegységi településeken is megszervezték a Magyarok Napját.

Amit elindítottunk, sajnos amióta változott a megyei tanács vezetősége, már nem tudtuk újból megszervezni, de nagyon fontos szerepet játszott, hogy e nagyon-nagyon szórványban létező magyar közösségek is találkozzanak, beszélgessenek, örüljenek, illetve részesedjenek a magyar kultúrából. Legutóbb megpróbáltuk a felsődernai és a kövesegyházi szórvány magyar könyvtárakat fejleszteni. Kaptunk egy könyvadományt, és azokat a könyveket Felsődernára és Kövesegyházára juttattuk ki az ottani szórvány magyar könyvtárakba. Nagyon jó az együttműködés a helyi történelmi magyar egyházakkal, civil szervezetekkel, közbirtokosságokkal, hisz a szórványban a magyarság különféle szervezetei együtt kell dolgozzanak azért, hogy ezek a közösségek megmaradjanak.

Nyilván az egyház a legfontosabb ilyen szempontból, hiszen ez az intézmény az, mely papjai által mindenkivel tartja a kapcsolatot, még akkor is, ha nincs parókus, állandó lelkész az adott faluban.

A Sebes-Körös-völgyében, a Fekete-Körös-völgyében és Dél-Biharban inkább többséget alkotnak a református hívek, a református gyülekezetek, emellett erős katolikus közösségek is vannak, például, Élesden, vagy Bélfenyéren.
A viszonyunk az egyházainkkal nagyon jó, együtt dolgozunk, ahol lehet, megpróbálunk támogatást nyújtani az egyházaknak, illetve az egyházak is értik, hogy a világi érdekképviseletben az RMDSZ az, amely igazából reálisan tud segíteni.

A szórvány ugye szociális kérdés is, mert gondolom, hogy a legtöbb közösség elöregedőben van, kevés a fiatal, a gyermek. A szociális gondoskodás tekintetében mit tehet akár az RMDSZ együtt az egyházakkal, vagy más intézményekkel?

Sajnos számos szórványközösség elöregedőben van, hangsúlyosan jellemző ez például a Réz-hegységen, ahol munkahelyek hiányában sokan elköltöznek a fiatalok, és jobbára maradnak az idősek. Amit az RMDSZ tud tenni, hogy segítse az egyházak szociális munkáját, jelen legyen a különféle ünnepeken, és ott, ahol és amikor olyan helyzetben vagyunk, akkor különféle egyházi, illetve civil szervezeti tevékenységeket aktívan támogassa kormányzati szerepből is.

Egy másik kérdés az oktatás. Kevés helyen van annyi gyerek, hogy anyanyelvű oktatásról lehessen beszélni. Nyilván kivétel az a két település, ahol többségben is van a magyarság, hol és milyen az oktatás a többi településen?

Sok helyen van még magyar nyelvű oktatás, igaz, mivel a gyermeklétszám sajnos szinte mindenütt alacsony, ezért sokszor összevont oktatás zajlik. Ez viszont nem jelent hátrányt, bizonyos szempontból előnyt jelent az, hogy nem túlságosan nagy létszámú osztályokról beszélünk, hanem kis létszámú osztályokról. Egy pedagógus sokkal jobban oda tud figyelni a tanuló igényeire, és jobban tud odafigyelni külön mindegyik tanulójára, miközben egy nagy osztályban egy tanító vagy egy tanár már nem tud annyira személye szabottan odafigyelni.
Élesden, Élesd környékén, Belényes környékén, Tenke környékén számos településen van magyar oktatás, vagy óvoda és elemi, vagy akár nyolcadik osztályig van magyar oktatás. Aki tovább szeretne tanulni magyarul, az a középiskolát már jellemzően Váradon folytatja, vagy Nagyszalontán.

Beszéljünk egy kicsit a kulturális témákról. Több kisrégióban vannak Magyar Napok, ünnepségek, fesztiválok, Élesdnek meg Révnek még saját kiadványa is van, helyi lapja. Továbbá a Fekete-Körös völgyében nagyon szép szoborállítási kezdeményezések is voltak.

A szórványrégiókban gazdag kulturális élet zajlik. Kiadványok jelennek meg, Élesden az Elszármazottak találkozóját tartják ma már Találkozások hétvégéje néven, ahol különféle kulturális programok is vannak. Nagyon fontos szerepet játszanak a helyi pedagógusok, akik vezetik ezeket a kulturális rendezvényeket, legyen március 15-e, vagy az október 23-i megemlékezés, karácsonyi ünnepségek, szilveszteri bulik. Ezek mind-mind arra szolgálnak, hogy megerősítsék a magyar kultúrát, a közösségek identitását. A Fekete-Körös-völgyi Magyar Napok a legjelentősebbek, legszínesebbek a regionális napok közül, már nagyon régóta megszervezzük, ez összefogja a térség magyarságát. Ugyanakkor a dél-bihari magyarságnak is van egy erős kulturális élete. Jellemzően természetesen ez Szalonta központú, mivel Szalonta az, amely tömbvidék a szórványban, komoly bázist jelent iskolái által is a dél-bihari magyarságnak.

Mint mondjuk Nagyenyed a dél-erdélyieknek, gondolom. Igaz, ez a centrum jelleg elszívó hatást is jelenthet.

Igen, van egy elszívó hatás, ugyanakkor komoly alapot is biztosíthat. Tanulhatnak, magyarul tanulhatnak a magyar iskolások, majd miután elvégezték a nyolcadikat, magyarul tanulhatnak Szalontán. Azért egy szülő szempontjából mindig az is fontos, hogy milyen közel tud tanulni a gyereke, hiszen nagyon-nagyon messze kell menjen, azért nagyon sok szülő nem vállalja azt be, hogy elküldje nagyon sok kilométerre a gyerekét. Ezért fontos szerepet játszik Szalonta, a dél-bihari, sőt még akár a teljes Fekete-Körös-völgyi magyarság szempontjából is.

Az anyanyelvhasználat nyilván egy fontos tényező egy szórványközösség szempontjából. Egyáltalán meddig mondható egy közösségről, hogy magyar? Azért is kérdezem ezt, mert másutt tapasztaltam olyan szórványtelepülést, ahol magyaroknak vallották magukat az ott élők, de már nem beszélnek egymás közt sem magyarul. Mi a helyzet itt nálunk? Itt is előfordul már, hogy akár katolikus vagy protestáns istentiszteleten, szentmisén is már románul is prédikálnak? Egyáltalán mit lehet tenni az iskolán és az egyházon kívül, hogy az anyanyelvet megtartsuk?

A Bihar megyei szórványban ma még jellemző az anyanyelvhasználat, jellemző az, hogy ahol lehet, ott magyar iskolába, óvodába és iskolába adják a gyerekeket. A vegyes házasságokban tevődik fel ez a kérdés. Itt azt kell csináljuk, az a feladatunk, hogy megszerettessük a nem magyar élő házastárssal is a magyar kultúrát. Tehát ezért fontos az, hogy rendezvényeket szervezzünk, szilveszteri bulikat szervezzünk, hisz ha egy nyitott közösség vagyunk, és egy befogadó közösség vagyunk, akkor sokkal nagyobb eséllyel kapcsolódik az a vegyes házasság is hozzánk, mintha bezárkózunk. A mi feladatunk az a szórványban, hogy nyissunk a társadalom felé, és hogy megszerettessük a mi kultúránkat a többségi közösséggel is. Mikor a vegyes házasságról beszélünk, akkor nemcsak magyar-románról, hanem beszélhetünk magyar-szlovák, magyar-roma házasságokról, tehát számos közösség él még a magyar közösség mellett ezekben a régiókban.

Mit tud tenni az RMDSZ Bihar megyei szervezete a szórvánnyal való hathatós foglalkozásért. Elhangzott, hogy összesen körülbelül 20 ezer emberről van szó, ami ha úgy vesszük, nagyobb, mint Mihályfalva, vagy más jelentős Bihar megyei település teljes lakossága.

Az elmúlt 15 évben a Bihar megyei RMDSZ-ben a szórványpolitika az hangsúlyosan jelen volt, hiszen volt az ügyvezetésben szórványügyi alelnök, illetve a szórványnak a megyei tanács RMDSZ-frakciójában mindig van képviselője. Amikor jelen voltunk a Bihar megyei tanács vezetőségében, akkor nagyon sok célirányos támogatást tudtunk nyújtani a szórvány magyar közösségeknek, ezért örömmel tudom mondani, hogy minden, amit lehetséges, az a Bihar megyei RMDSZ megteszi a szórvány magyar közösségek támogatására. Természetesen mindig lehet fejlődni, mindig lehet többet nyújtani.

Lehet-e ezt tanulni, a szórványmunkát? Akár tapasztalatcserével, más térségek, szórványvidékek képviselőjével együtt gondolkodva, tehát van egyfajta ilyen szakmai együttműködés, vagy kapcsolat különböző szórványtérségek között?

Mindig érdekeltek bennünket a más szórványrégiókban tanulható pozitív példák. Valamikor 2009-2010-ben szerveztünk egy kirándulást is Besztercére, Beszterce megyébe, illetve különféle szakmai találkozókon, akár online is próbálunk tanulni a szórványpolitikákról, illetve mi is megpróbáljuk bemutatni azokat a pozitív példákat, amelyeket mi itt Bihar megyében megvalósítunk.

Képünkön: Grim András (balra) Mezőtelki határában aszfaltozási munkálatok szemléjén Géczi János alpolgármesterrel