
Hat és fél évi szórványban eltöltött év után, 2007-ben a gyülekezet meghívására került Kondor Endre református lelkipásztor Biharvajdára. Elődjétől, Balogh Barnabástól átöröklött karitatív munkálkodást tovább folytatták. Akkoriban még ritkaságszámba ment a szociális étkeztetés, de oda érkezésükkor már működött az iskolás gyermekekről való napi gondoskodás.
A 2017-ben felavatott Dobozy Mihály Gyülekezeti Házban üzemeltetik a szociális konyhát, amely ezt megelőzően már több mint tíz éve működött a parókia melletti vendégházban. Diakóniai központnak, multifunkcionális térnek szánták a Tiszántúli Egyházkerület egykori főkurátoráról elnevezett gyülekezeti házat. Dobozy Mihály az 1700-as évek elején szőlőbirtokot vásárolt Vajdán, jeles támogatója volt a gyülekezetnek. Egy 1734-ből származó úrasztali terítőn a neve is olvasható. A szociális konyha és a gyerekfoglalkozások mellett, a bibliahetet, jótékonysági rendezvényeket, teadélutánokat szoktak itt tartani, hidegebb időben pedig az istentiszteleteket is. Igénylés alapján nagyobb rendezvényeknek is teret biztosítanak.
Munkanapokon üzemel a szociális konyha Barcsa János és László Melinda szakácsok készítik az ételeket. A tiszteletesné, Erzsébet asszony – aki vallástanár és szociális munkás végzettségű – felel a konyha megfelelő működéséért.
A kétfogásos ebédeket kiszállítják az arra rászorultaknak. Jutányos áron kínálják a menüt, éppen ezért sok megrendelést kapnak. Ennek ékes bizonyítéka, hogy nemcsak a településen lakóknak főznek, hanem Szentimrére, Hodosra, Szalárdra, Félegyházára, Pelbárthidára, Jankafavára is szállítanak ebédet. Naponta megközelítőleg 80 menüt főznek. Működésük finanszírozásához nagyban hozzájárulnak a német és a holland testvérgyülekezetek, akiktől használtruha-szállítmányokat is kaptak értékesítés céljából.
Megújult gyülekezeti ház
Miután a szociális konyha működésébe némi betekintést nyerünk, a gyülekezeti ház története felől érdeklődünk. Aki régen nem járt a faluba, az nagyot nézne a főkurátor a nevét viselő gyülekezeti ház láttán. Szinte mindent fel kellett újítani az ingatlanon, ablakok nem voltak, teljes tetőzetet kellett cserélniük, bő hét évet vett igénybe a teljes tatarozás. Az egykori termelőszövetkezet épületében a konyhán, az élelmiszerraktárak és a benti illemhelyeken kívül egy 180 személy befogadására alkalmas nagyterem található. Ez utóbbiban folynak a már említett közösségi rendezvények.
Miután a gyülekezeti ház elkészült, következett a belső udvar térrendezése. Kinti kemencét építettek, dísznövényeket ültettek, térköveztek. Mivel ez utóbbiból már nem jutott az épület előtti gyalogútra, a polgármesteri hivatal a tervezet mögé állt, a gyülekezeti háztól egészen a templomig térkőjárdát építtetett. A berendezést, a konyhai eszközöket külföldről kapták, de emellett kétkezi munkára is jelentkeztek a testvérgyülekezetek fiataljai. Az önkormányzattól kapott évi támogatást is beforgatták a munkálatokba.
Négyzáz fős gyülekezet
A református templom a 12. században épült, mai formáját a 19. század elején érte el. 1999 karácsonyán tűz ütött ki, ami a karzatról indulva a templom teljes leégéséhez vezetett. „Az összefogásban rejlő szeretet alig másfél év alatt újjáépítette az istenházát” – fogalmazott a lelkipásztor. A jelenleg megközelítőleg négyszáz lelket számláló közösség a reformáció első évtizedeiben már új hitre tért. Erről árulkodik az 1594-es évszámot viselő úrvacsorai kehely, ami jelenleg a Lorántffy Központban Nagyváradon van kiállítva. Az adományozó kiléte nem tisztázott, mindössze K.I. monogram van felvésve az ezüst kehelyre.
A lelkészlak az évtizedek során történt átépítések nyomán modern formát vett fel. A holland és a német támogatók, valamint a gyülekezeti tagok hozzájárulása mellett a polgármesteri hivatal segítségére is mindig számíthatnak. A kápolna felújítását pénzzel és építőanyagokkal támogatták. Lekövezték a temetőhöz vezető utat, az elmúlt évben a parókiaudvar és a kápolnához vezető járda térkövezését vállalta fel a polgármesteri hivatal.