Bajczár Gyuri Ferenc 15 esztendeje dolgozik erdészként részben az örvéndi közbirtokosság számára, részben a Romsilva erdészeti cég alkalmazottjaként. Mint elmondja, a közbirtokosság területe összesen 555 hektár erdőt jelent, ebből 130 hektár terület magánszemélyeké. Különböző fafajtákból áll az örvéndi erdő, beszélgetőpartnerünk ebből a vörösfenyőt emeli ki, mint értékes építőanyagot jelentő fát, amely mifelénk nem sok helyen marad meg, náluk is az árnyékosabb részeket szereti.

Beszélgetésünk során kitérünk arra a faültetési akcióra, amelyről korábban sokfelé lehetett olvasni. Ezzel kapcsolatban elmondja, hogy a községnek mintegy 600 hektárnyi olyan legelőterülete volt, amely a rendszerváltást követően, mivel nem igazán folyt legeltetés, spontán módon befásodott. A harminc év alatt sok gyenge minőségű, legfennebb tüzelőnek alkalmas fa nőtte be a területet. „Ezt tarvágással kitermeltük – mondja az erdész – s helyette többnyire sokkal értékesebb vörös tölggyel ültettük be, a csemetéket magáncégektől és a Romsilvától szerezve be. Magával az ültetéssel is részben egy szakcég foglalkozott. Az újonnan erdősített területet évente kétszer kaszáljuk, s folyamatosan figyeljük, hogy a csemeték közül mennyi fakadt meg, mennyi száradt ki, utóbbiakat pedig pótoljuk új csemeték ültetésével.

Arról is beszél, hogy ma már kevesebb az erdőben a falopás, ezt részben annak tudja be, hogy szigorodott a faanyagok szállításának szabályozása, ugyanakkor a helyi rendőrség is visszatartó erőt jelent. Hasonló a helyzet az illegális hulladéklerakókkal, rájuk is figyelnek a rendőrök, továbbá a kihelyezett térfigyelő kamerák.

Erdészként és helyi RMDSZ elnökként is egyaránt fontosnak tartja azt, hogy a polgármesteri hivatal hangsúlyt helyezett a mellékutak, mezőgazdasági utak állagának a javítására, helyenként ezek aszfaltozására, hiszen korábban, amikor az erdészethez került, csak gyalogosan vagy traktorral lehetett az erdőt megközelíteni.

Az érdekvédelmi szervezet képviselőjeként különböző rendezvények előkészítésében vett részt, ezek között sikeres rendezvényként említi a falunapokat, disznótoros esteket, vagy a karácsonyi és húsvéti bálokat, melyeket többnyire a most felújított ifjúsági és művelődési házban tartottak.