Katolikus hitélet Hegyköztótteleken

Aki Tóttelekre látogat, annak rögtön feltűnik a tisztaság, a rendezett porták, a díszes pincesor, a felújított római katolikus templom égbe nyúló tornya. A tóttelekiek gyakorlott keresztények, a vasárnap, vagy ünnepnapokon idelátogatók a templom felé igyekvő emberekre figyelhetnek fel.

A templom szomszédságában van a plébánia, valamint az egyházi tulajdonban lévő kultúrotthon, mindkettő régi épület, amiket apránként újítottak fel, de szinte folyamatos fejlesztéseket igényelnek, átépítését és felújítását is. Ezt a tóttelekiek meg is tették az elmúlt években, sok önkéntességgel és támogatással. De van még tennivaló, és a közösség mindent megtesz azért, hogy lépést tudjanak tartani a 21. század követelményeivel.

Minden évben, március 19-én búcsút tartanak Hegyköztótteleken, a templom védőszentje, Szent József tiszteletére. A történelmi leírások alapján a török uralom után mintegy 100 éven át néptelen volt a település.

A viszonylag fiatal települést, Hegyköztótteleket 1782-ben gróf Kollonitz László nagyváradi püspök, a püspöki birtok erdőkitermelésére, 41 szlovák katolikus család betelepítésével alapítja. 1788-ban már önálló plébánia, kis fatornyú, zsindelyes templomával. A hívek számának növekedésével, a szlovák ajkúak elmagyarosodtak, szükségessé vált egy nagyobb templom építése, ami Lajcsák Ferenc váradi püspök jóvoltából 1832-34 között épül fel. A tóttelekiek minden év október 12-hez legközelebbi vasárnap búcsú- és körmenettel emlékeznek templomuk megszenteléséről.

A római katolikus gyülekezet tisztelettel emlékszik vissza mártír plébánosukra, arra hogyan vált az egykori Securitate áldozatává Drozdovszky Géza tótteleki plébános 1951-ben, akit koholt vádakkal 25 évre ítéltek.

Az egyházközség visszakapta az elállamosított kultúrházat, de olyan állapotban volt, hogy önerőből képtelenek lettek volna felújítani, ezért az Egyháztanács azt a döntést hozta, hogy 20 évre az önkormányzat használatba adja. Utóbbi részben felújíttatta, igaz, a település lakói a mai napig önkéntesmunkával segédkeznek, sőt, ők maguk kezdeményeznek egy-egy javítást, felújítást. (Képünkön önkéntesek, akik a tótteleki katolikus kultúrház és környezete felújításán dolgoznak.)

Az Egyháztanács elnöke, Iványi Ilona elmondta, azok a lelkes személyek, akik az önkéntes munkákban részt vettek, ugyanúgy segédkeztel az ünnepségek, rendezvények megszervezésében és lebonyolításában is. Tótteleken minden évben két templombúcsút ünnepelnek. Az elmúlt években pálinka- és borkóstolót szerveztek a községbeli gazdáknak, a pandémiát megelőző években pedig farsangi mulatságot, óévbúcsúztatót, anyák napi műsort rendeztek. De szerveztek Jót Tesz-Fesztivált, ahol a bográcsos ételek kerültek középpontba, volt süteményvásár, amelynek bevételét, a templombelső felújítására ajánlottak fel.

Megtörtént a plébánia épületének központi fűtéses kiépítése, melyet az „Együtt a közösségért Hegyköztóttelek” nevű megyei tanácsi pályázattal sikerült részben megvalósítani.

Bodor Zoltán plébános elmondta, Istennek legyen hála, a munkálatok a tervezett ütemben haladtak, így időben kész lett a templombelső, amelyet egy ünnepi szentmise alkalmával szentelt meg Böcskei László megyéspüspök. A tótteleki lakosság nagy része lelkesen segített a templom takarításában, a képkeretek lelakkozásában, valamint a vendéglátásban is, ami a templomszentelést követte.