Zeffer Károllyal és Vajna Antal polgármesterrel megyünk ki a gálospetri halastóhoz. A földút mellett termőföldek körös-körül, amíg a szem ellát. Az idén legalább két héttel korábban nyílik a repce virága, mint a korábbi években, mondja Károly bácsi.
A tavat a szövetkezet idejében, a 70-es években kezdték el kialakítani, majd amikor Zeffer Károly 1982-ben Gálospetribe jött, folyatta az itteni környezet kiépítésének gondozását. Facsemetéket ültettek a tó köré, amik azóta hatalmasra nőttek, és volt elég hely, ahova ültessenek, hiszen a tó kerülete mintegy tíz kilométer. Körülbelül százötven-százhatvan kisebb forrás vize táplálja a tavat, és ahol ezek belefolynak a tóba, ott télen nem szabad a jégre menni, mert könnyen beszakadhat, teszi hozzá Karcsi bácsi. Ezek vizével úgy nyolc hónap alatt töltik meg teljesen a tó medrét.
Amikor a tavat feltöltik növendékhalakkal, akkor általában négy évig gond nélkül lehet halászni belőle. A nyolcvanas években volt amúr is a tóban, ami egy hatalmas testű növényevő hal, de végül teljesen kihalászták, mert megették a nádat. Amióta a tó növényzete veszélybe került az amúrok miatt, azóta inkább ponty és kárász van benne. A tavat régen három lakattal ellátott sorompó vigyázta. Karcsi bácsival együtt huszonnégyen őrködtek a tó körül, és senki sem mehetett át, csak ha ők felemelték a sorompót.
Itt halad el az egyetlen út, ami Gálospetrit közvetlenül összeköti Körtvélyessel. Régen ezek a területek az Arovit gyárhoz tartoztak, nagy projektek voltak tervben, de a forradalom után ezek a konzervgyár leépülésével együtt elmaradoztak. Eredetileg vízgyűjtő tónak szánták, a környező termőföldek öntözésére. 1990 után hivatalosan is a polgármesteri hivatalhoz került a tó, akkoriban kiadták azoknak a mezőgazdászoknak és apaállat-tenyésztőknek. 15-20 év leforgása alatt több gazdája is volt a tónak, akik szabadon halászhattak belőle, és azóta nem telepítettek bele új halakat. Amikor Vajna Antal polgármester 2020-ban átvette a tavat, be volt nőve náddal, s utánfutóval kellett elhordani a rengeteg összegyűlt szemetet. 2021-ben ismét feltöltötték a tó halállományát, tízezer amúrt és ötezer pontyot telepítettek bele. Mostanra ezek elérték az egy, másfél kilós súlyt. A teljes halállomány 15-20%-a ragadozó hal, de a bőséges tápláléknak köszönhetően ezeket nem lehet könnyen kifogni, mert nem haraptak a csalira. Törpeharcsa is akad a tóban, ez sajnos megeszi a többi hal ikráit, tehát nem sok hasznuk volt. Ezek mellett naphal is előfordul.
Minden hónap utolsó vasárnapján sporthorgászatot rendeznek, hogy lássák, milyen fajta és mekkora méretű halak úszkálnak a tóban. A tavaly rendeztek egy horgászversenyt, aminek a célja az volt, hogy a horgászok kifejezetten törpeharcsákat fogjanak, gyéríteni az állományt. A 25-30 résztvevő összesen csak 5 kiló törpeharcsát fogott, tehát viszontlag kevés lehet ebből a fajtából a tóban. A polgármester szeretne egy tanácsi határozatot hozni azzal kapcsolatban, hogy milyen módon lehessen horgászni a tóból, csak előbb be kell szerezni a különböző ezzel kapcsolatos engedélyeket, ezek már folyamatban vannak az ABA Crișuri-nál. Egy mérőlécet is fel fognak szerelni, ami a vízszint mérésére alkalmas. A tó vízszintje sokat csökkent az elmúlt években, régebben a kisebb zsilipen átcsapott a víz, ma már ez a veszély nem fenyegeti a környékbelieket. A zsilip száját drótháló védi, hogy a halállomány a tóban maradhasson.
A tó mellett 6 hektárnyi legelő tartozik még Gálospetrihez, egészen a vasadi határig. Az összedőlt, régi házakból megmaradt törmeléket a gátnál, a töltésnél használják fel, utat töltöttek fel belőlük. A tó melletti utat szeretnék elzárni a munkagépek elől, ezért ezek számára egy elkerülőutat csináltak. A földgátat még lipován munkások készítették a 70-es években, a nagy gépek csak tönkretennék. Szépen ki lett alakítva a tó környéke, most arra szeretnének vigyázni, hogy ez maradjon is így. Fokozatosan szeretnék kiépíteni a tópartot, stégeket építeni és a turisták számára is vonzóvá tenni az egyébként valóban szemrevaló környéket.
